A 31. Szemle éltműdíjasa szeptember 1-én tölti be hetvenedik életévét. Tóth Janó pályáját 1944-49 között mozigépészként, amatőrfilmesként kezdte, később animációs rövidfilmek készítésével is foglalkozott. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1954-ben végzett...
Ettől kezdve a Mafilm operatőre. Dolgozott a Pannónia Filmstúdióban is. Érdeklődik az ősmozi iránt, részt vett a magyar némafilmek restaurálásában. A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja. Operatőrként Huszárik Zoltánnal, Makk Károllyal és Novák Márkkal dolgozott együtt. Saját munkái experimentális filmetűdök. Fényképezési stílusára az apró részletek kiemelése, mikrofelvételek, felbontott mozgáskompozíciók jellemzőek. Kitüntetései: Balázs Béla-díj (1971, 1976), érdemes művész (1984), kiváló művész (1989). Filmográfia: Vízivárosi nyár (1964) - operatőrasszisztens; Háry János (1965) - operatőr; Az orvos halála (1965) - operatőr; Patyolat akció (1965) - rendezőasszisztens; Kötelék (1967) - operatőr; Isten és ember előtt (1968) - operatőr; Mi lesz veled Eszterke? (1968) - rendezőasszisztens; Csak egy telefon (1970) - rendezőasszisztens; Szerelem (1970) - operatőr; A sípoló macskakő (1971) - operatőrasszisztens; Szindbád (1971) - dramaturg; Macskajáték (1974) - forgatókönyvíró, operatőr; Egy erkölcsös éjszaka (1977) - operatőr; Az utolsó kézirat (1987) - operatőr; Vörös föld (1982) (a szovjet kutató) - szereplő.