A háborús pusztítás vizuális dokumentációinak hatásáról elmélkedve Susan Sontag A szenvedés képeiben azt állítja, hogy az ilyen képek ugyanúgy eredményezhetik a háború elutasításának és mindenáron való elkerülésének a vágyát, mint az elnyomott fél küzdelmének jogosságáról való meggyőződést és ekként a harci szellem feltüzelését. A posztigazság és a fake news korában napjaink háborús fejleményeinek reprezentációi minden korábbinál aktuálisabbá tették Sontag megállapítását arról, hogy ugyanazon háborús képeket mindkét harcoló fél felhasználhatja saját igazának demonstrálására.
A háborús film a filmtörténet egyik legalapvetőbb műfaja – elég csak a filmnyelvi kifejezés alapkövének tekintett Egy nemzet születésére (Griffith, 1915) gondolnunk. A háború ugyanis a szenvedésen és pusztításon túl nagy léptékű csatajelenetek formájában kínálkozik fel a látványosságot kereső kamerának, amely számára egyaránt vonzóak a rengeteg embert megmozgató tömegjelenetek és a különböző múltbéli vagy éppen jövőbeli fegyverek szemet gyönyörködtető működése. A háborús film lényeges momentum a mozi feminista olvasataiban is, hiszen a háborús hős alakja központi helyet képvisel a patriarchális társadalom maszkulin mítoszaiban. A háború ugyanakkor nem csak egyéni, hanem közösségi szinten is identitásképző erővel rendelkezik, amennyiben szerves részét képezheti a nemzetek alapító mítoszainak: a napjainkban harcban álló két fél, Oroszország és Ukrajna, illetve a kettőt átfedő Szovjetunió esetében ebben az értelemben különös jelentősége van a Nagy Honvédő Háborúnak.
A konferencia témája azonban nemcsak a háború játékfilmes vagy dokumentumfilmes reprezentációira terjed ki, hanem rákérdez a háborús vagy konfliktusszituációkban használt mozgóképek szerepére az események mediatizálásában, monitorizálásában, az érzelmi válaszok manipulálásában, az ellenség megfélemlítésében, stb. A közösségi médiában terjedő videók például elsősorban nem reprezentációs funkciót töltenek be a politikai vagy fegyveres konfliktusokban. Nem pusztán leképezik, illusztrálják vagy kifejezik az eseményeket, hanem képesek arra, hogy eseményeket hozzanak létre, következményeket váltsanak ki; kommunikálnak, közvéleményt formálnak, beavatkoznak az eseményekbe, bizonyító szereppel ruházzák fel azokat. A kamera vagy a mozgókép (a rögzítési funkció, az élő közvetítés lehetősége) fegyverré vagy háborús eszközzé válik a kép- és médiaháborúban, melyeket képek és mozgóképek alapján és segítségével vívnak.
PROGRAM
November 4., péntek
9.00 Regisztráció
9.40 Megnyitó (Füzi Izabella és Gyenge Zsolt)
10.00 Vitaindító plenáris előadás: Török Ervin: Mozgókép és hitek. Képháború (Moderátor: Füzi Izabella)
10.50 Kávészünet
11.20 Szekció 1: Háború közben. Mozgóképi intervenciók (Moderátor: Margitházi Beja)
- Tarnay László: „Akasszuk fel…” A háború mint entrópia és újrakezdés
- Győri Zsolt: A háború keselyűperspektívából: ökológiai diskurzusok az orosz–ukrán háború
árnyékában - Kalmár György: A pacifista háborús film férfiasságkonstrukciói
- Lénárt András: A film mint háborús fegyver a spanyol polgárháborúban
- Simor Kamilla: A szín mint időbeli réteg. Az archív háborús felvételek kolorizációjának problémái
13.00 Ebédszünet
14.15 A Magyar Filmtudományi Társaság éves közgyűlése
15.15 Szekció 2: Háború után. Traumafeldolgozás és oktatás (Moderátor: Győri Zsolt)
- Pintér Judit Nóra – Stőhr Lóránt: A háborúnak vége?
- Margitházi Beja: A háborúnak (nincs) vége. A posztháború és poszttrauma dokumentumfilmes
színjátéka - Vincze Teréz: A háborús trauma fikciós emlékezete: A „vigasznő” tematika a kortárs dél-koreai
filmben - Pócsik Andrea: Kulcsszó: háború. Online filmgyűjtemények és felhasználhatóságuk a felsőoktatásban
- Csomán Sándor: Mozgóképes háború, háború a mozgóképen: a háború film médiumán keresztül történő tárgyalása és fogalmi keretbe illesztése oktatási körülmények között
17.00 Kávészünet
17.30 Könyvbemutató: friss filmes monográfiák (Moderátor: Gelencsér Gábor)
18.30 Kerekasztal-beszélgetés filmkészítőkkel és háborús tudósítókkal: Jászberényi Sándor, Kovács István, Nagy Dénes, Nyilas Gergely (Moderátor: Gyenge Zsolt)
19.30 A Magyar Egyetemi Filmdíj átadása. A programot Pócsik Andrea ismerteti. A 2022. év díjazott filmje: Védelem alatt (Schwechtje Mihály, 2020)
20.00 Fogadás
November 5., szombat
9.00 Szekció 3: Háború a magyar filmtörténetben (Moderátor: Gelencsér Gábor)
- Szíjártó Imre: Magyar játékfilmek a délszláv háborúról
- Záhonyi-Ábel Márk: Az utolsó napok. Egyén és közösség kapcsolata Kovács István Szürke senkik (2016) és Kárpáti György Mór Guerilla (2019) című alkotásaiban
- Sághy Miklós: Az adaptáció mint háborús allegorizáció (Pálfi György: Mindörökké, 2021)
- Vajdovich Györgyi: A háború reprezentációi az 1931-45 közötti magyar játékfilmekben
10.20 Kávészünet
10.50 Szekció 4: A háború mozgóképi emlékezetei (Moderátor: Csönge Tamás)
- András Csaba: A testvériség montázsa. A „mi” filmnyelvi megteremtése Abel Gance Napóleon (1927) és Dziga Vertov Ember a felvevőgéppel (1929) című filmjében
- Gerencsér Péter: Performatív animáció az 1910-es évek magyar filmjében
- Gordon Dávid: Mozgóképi anamnézis – erőszak, trauma, de(kon)strukció (Ari Folman: Libanoni keringő, 2008)
- Lakatos Gabriella: Amerika-reprezentációk a harmincas-negyvenes évek magyar filmjeiben
12.10 Ebédszünet
13.15 Szekció 5: Az érintettségre alapozott közösségi/részvételi dokumentum- és játékfilmkészítés hagyománya, típusai, módszertana a konfliktusok és hatalmi aszimmetriák ábrázolásában (Moderátor: Török Ervin)
- Árva Márton: Gerillaharcok, őslakos közösségek és andoki realizmus – A nép bátorsága mint közösségi/részvételi film
- Biczó Gábor: „Vidéki traumák”, avagy napjaink társadalmi folyamatainak dokumentumfilmes ábrázolása Sápon
- Le Virág Mai-Lan: Az érzékenyítés narratív eszközei – Lionel Rogosin Out című filmjének menekültábrázolása
- Milojev Zsanett: A munkakeresés kálváriája az apartheid és a szocializmus rendszerében: a Come back, Africa! és a Cséplő Gyuri összehasonlító elemzése
- Müllner András: A fekete film egy szoft apartheid kommunista országban. Lionel Rogosin Jöjj vissza, Afrika! (Come back, Africa!) című filmje és annak magyarországi öröksége
- Szabó Henriett: „Köztes kitettség”: áldozatnarratívák dokumentumfilmes ábrázolása
15.15 Kávészünet
15.45 Szekció 6: Kortárs háborús diskurzusok (Moderátor: Vincze Teréz)
- Fábics Natália: „Men won’t. She will” – Szupernők háborúban
- Holp Nándor: Amerika Kapitány régen és most
- Tóth Zoltán János: Streaming-háború és a mozi intézményének jövője
- Csönge Tamás: Nem emberi és kinetikus kísérteties a modern videójátékban
17.15 Zárszó (Gyenge Zsolt)
A konferencia helyszíne a MOME, Zugligeti út 9-25. UP épület , 401-es terem (4. emelet).
