A tartalomból:
HERSKÓ JÁNOS (1926–2011)
Tehetsége, szókimondó hiperaktivitása az elintéző, kijáró, gatyába rázó, rendbe tevő szerepkörére predesztinálta – melyre itt a legnagyobb hiány szokott mutatkozni rendszerváltásokon át –; Herskó hamarosan pótolhatatlanná vált, s ettől csak még nagyobb hatalom lett. A gondot az okozta, hogy közben született demokrata is volt és kérlelhetetlen minőségpárti.
DR. GONZO
A 20. századi amerikai irodalom óriásai nehéz természetű emberek voltak, nem is bánt velük kegyesen Hollywood. Hunter S. Thompson, a nyugalmas amerikai álmot megzavaró, egocentrikus, szabadszájú gonzo-újságíró nagyon nem illett a hollywoodi szabványba, néhány elszánt filmes azonban a mozikba is átplántálta HST kritikai attitűdjét.
TINTIN
Tintin, az örökifjú, cserkész szellemiségű riporter 1929-ben lépett színre, máig a francia-belga képregény alapfigurája. Rajongói közé tartozik a dalai láma és Steven Spielberg. Hogy a tibeti szent embert mi ragadta meg, csak sejthetjük. Spielberg esetében egyszerűbb a megfejtés: A Tintin-történetekben minden megvan, ami sikeressé tette az Indiana Jones-trilógiát: politika, misztikum,
bűntény, történelem és kaland.
TARSEM SINGH
Kevés hollywoodi rendező mondhatja el magáról, hogy filmjeit már az első snitt alapján be
lehet azonosítani. A legközelebb ehhez az elmúlt két évtizedben azok az alkotók kerültek,
akik pályájukat videóklipek készítésével kezdték, és markáns vizuális stílusukat át tudták
menteni a mozi médiumába is. A „főállásban” reklámokat forgató, de a kilencvenes évek
elején a klipműfajba is belekóstoló Tarsem Singh-nek még ebből a rendkívül erős, többek
közt David Fincher, Spike Jonze, Michel Gondry, Jonathan Glazer, Mark Romanek és Anton
Corbijn alkotta mezőnyből is sikerült kitűnnie. Az indiai származású rendező a kortárs amerikai mozi egyik legstílusosabb vizionáriusa. Sajátos kézjegyét minden munkáján rajta hagyja, legyen szó reklámról, klipről vagy blockbusterről.
