A tartalomból:
AMERIKAI ELNÖKFILMEK
Négy évvel ezelőtt mintha egyenesen egy hollywoodi filmből lépett volna elő Barack Obama, hogy a történelem első fekete elnökeként beköltözzön a Fehér Házba. Gyújtó hangulatú beszédeiben nem kevesebbet, mint az amerikai álom visszaadását ígérte. Az amerikai mítoszok legfontosabb közvetítője, a hollywoodi elit is felsorakozott mögötte – joggal lehetett rá számítani, hogy diadalát a vásznon is megéneklik. A nagybetűs Obama-mozi azonban nem készült el, most újabb négy éve van rá Hollywoodnak.
- Baski Sándor: Hollywood választ (Az Obama-ciklus filmjei)
MAGYAR MŰHELY
Rendező, színész, színigazgató, rektor, az 1956 utáni két évtized filméletének egyik legnagyobb formátumú és energiájú mestere volt. Várkonyi Zoltán 1952 és 1976 között húsz egész estét betöltő filmet forgatott le, többségét a hazai közönség nagy örömére. Idén lett volna 100 éves.
- Kelecsényi László: Panyóka és vászonkalap (Várkonyi Zoltán filmjei)
- Varga Zoltán: Bábok és babok (Foky Ottó 1927-2012)
- Bilsiczky Balázs: Minőség és nézettség (Beszélgetés dr. Kollarik Tamással)
FILMZENE
„A rock’n’roll elviszi az ember pénzét, szívét és lelkét, és ez még csekély ár érte” – szól az
élettapasztalatokban gazdag Keith Richards éleslátó bölcsessége. Való igaz, hogy a legtöbb
rock’n’roll zenésszel elég mostohán bánt a sors: az önpusztítás, az erőszak, a káosz és az őrület
démona gyakorta kísértette a nagyformátumú művészeket, akik hullámhegyekben és -völgyekben
bővelkedő karriereket futottak be, mígnem elfoglalhatták az őket megillető helyeket a rock’n’roll
halhatatlanjainak csarnokában. Az amerikai zenetörténelem bővelkedik a fajsúlyos drámákban és a
nagyformátumú karakterekben, a jól sikerült játékfilmek száma mégis csekély: olybá tűnik, hogy a
tisztelet és a rajongás, a pénzügyi érvek és a jogi nehézségek együttesen gyakorolnak bénító hatást a rendezőkre.
Nick Cave rocksztár és zenei ikon, ünnepelt író és egyszemélyes kulturális intézmény: filmzenészi
munkásságának egyik legerősebb pillére a John Hillcoattal ápolt barátság és munkakapcsolat.
- Géczi Zoltán: A vad oldalon (Rock’n’roll ellenkultúra a mozivásznon)
- Huber Zoltán: „Ahol a vadrózsa nő” (Nick Cave a filmvásznon)
GODARD
Godard művészetéből különösen kiviláglik, hogy a történet, a cselekmény mennyire nem egyenlő a filmmel. Ami azért furcsa, mert kedvenc filmhőseinek nagy része az amerikai film legjobb mestereitől való, márpedig Hitchcock, Hawks, Welles munkáiban a cselekmény kiemelt fontosságú. Godard korai alkotásai „kifordított” műfaji filmek, melyekben az előadásmód, a „színezék” nagyobb szerepet játszik, mint a történet.
- Harmat György: Rombol és épít (Jean-LucGodard: Külön banda) 24
MARILYN MONROE
1958. augusztus 4-én el is kezdődnek a Van, aki forrón szereti munkálatai. A forgatásról – hála Tony Curtis és Marc A. Vieira The Making of Some Like It Hot című 2009-es könyvének – Marilyn elképesztő (gyakran több órás) késéseitől egészen a nem ritkán ötvenszer ismételt jelenetekig úgyszólván mindent tudunk. (Arról, hogy a színésznőnek milyen nagy probléma volt a dialógus memorizálása – „Where's that Bourbon?” –, már volt szó.) Billy Wilder értetlenül áll a szakma valamennyi szabályát felrúgó viselkedés előtt (ő úgy gondolta, Marilyn a Foxon akar bosszút állni). Akárhogyan is, a színésznőnek egyre rosszabb az ázsiója: Hollywood akkoriban kezdi rebesgetni, ő is ugyanolyan bolond, mint az anyja... A Van, aki forrón szereti november elején kerül dobozba. A forgatás Marilyn szeszélyei miatt tizennyolc nappal lett hosszabb, a büdzsé pedig több százezer dollárral több a tervezettnél. Billy Wilder dühében nemcsak hogy nem hívja meg a színésznőt a stáb búcsú-bulijára, de a Legénylakás című következő filmjében – kicsinyes bosszú – még ki is figurázza. Pedig Sugar Kane szerepét Marilynen kívül senki más nem tudta volna ilyen hitelesen, egyetlen hamis hang nélkül eljátszani.
- Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája (Marilyn Monroe -- 3. rész)
ROMÁN ÚJ HULLÁM
- Strausz László: A második hullám (Új román filmek)
- Margitházi Beja: Fogaskerekek (Anca Damian: Crulic, a túlvilágra vezető út)
FESZTIVÁL
- Kovács Kata: Hideg melankólia (Szemrevaló/Sehenswert)
TELEVÍZIÓ
- Schubert Gusztáv: Az igazság bajnokai (Henrik Georgsson-Charlotte Sieling-Lisa Siwe: A híd)
- Kovács Gellért: Lucifer bérgyilkosa (Farhad Safinia: Boss)
FILM/REGÉNY
- Roboz Gábor: Szövegszextett (David Mitchell: Felhőatlasz)
- Varró Attila: Hat sztori keres egy szerzőt (Tom Tykwer-Andy Wachowski-Lana Wachowski: Felhőatlasz)
KRITIKA
- Szabó Noémi: Vámpírszív (Bill Condon: Alkonyat: Hajnalhasadás 2.)
- Sepsi László: Alfapatkány (Sam Mendes: 007 – Skyfall)
- Baski Sándor: Elvonási tünetek (Jafar Panahi-Mojtaba Mirtahmasb: Ez nem egy film)
A Filmvilág már az interneten (dimag.hu) is előfizethető és olvasható! Az előfizetés filmrajongóknak ideális karácsonyi ajándék.
