Pólik József: Az elrabolt emlékezet (A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 1. rész)
Soós Tamás Dénes: Mikor jön el a hősök kora?” (Beszélgetés a magyar zsánerfilmekről)
Darida Veronika: Könnyek nélkül (Szabó Réka: A létezés eufóriája)
Klacsán Csaba: Ezt a nőt mindenkinek látnia kell (Beszélgetés Szabó Rékával)
Baski Sándor: Túlélni nehezebb (Tóth Barnabás: Akik maradtak)
Várkonyi Benedek: Meghitt történelem (Beszélgetés Tóth Barnabással)
A Rákosi-korszak történelmi filmjei tudatosan átírták a múltat: úgy beszélik el a magyar társadalom/nemzet történetét, e történet néhány jelentős epizódját, fordulópontját, hogy feltáruljon: az 1948-as kommunista hatalomátvétel nem valamiféle „baleset”, történelmi katasztrófa volt, hanem a történelem „logikájából” következő, elkerülhetetlen szükségszerűség.
GYILKOS-DOSSZIÉK
Varró Attila: Végjátékok (A Manson-dosszié)
Schreiber András: A gyilkosok köztünk vannak (Serienmörder-filmek)
Árva Márton: Csak egy tánc volt (Luis Ortega: Az angyal)
A német Serienmörder-film bepillantást enged az átlagember képzeletét felülmúló borzalom-világba, de az általánossá vált hollywoodi módszertannal szemben, miszerint a sorozatgyilkos a maga módján zseni (legutóbbi példa: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány), a német filmekben a sorozatgyilkos leginkább az, ami: emberek ezreit rettegésben tartó, bomlott elméjű rémalak.
BATMAN ÉS JOKER
Varga Zoltán: Denevérinvázió pirkadatkor (Batman: Az első év; Hosszú Halloween) 28
Huber Zoltán: Őrült világ (Todd Phillips: Joker) 34
A semmiféle szuperképességgel nem rendelkező Joker pontosan azért válhatott a Batman-univerzum elpusztíthatatlan társ-főszereplőjévé, mert rendre azt képviseli, amit Wayne/Batman elfojt magában. A szabálykövető, döntéseit alaposan mérlegelő Denevéremberrel szemben a senkit és semmit nem tisztelő Joker maga a színtiszta irracionalitás.
KETTŐS ÉLETEK
Barkóczi Janka: Különvélemény (Florian Henckel von Donnersmarck)
Gelencsér Gábor: A hit törvénye (François Ozon: Isten kegyelméből)
Donnersmarck új filmjében visszatért A mások élete konfliktusához: a zsarnokság és a művészet szembenállásához.
CINÉMA GODARD
Ádám Péter: „Mestervágás első kardcsapásra” (Kifulladásig: Egy kultuszfilm születése – 2. rész)
Hatvan évvel ezelőtt forgatta le Jean-Luc Godard a francia új hullám legendás filmjét. A Kifulladásig az egyik legtöbbet idézett, legtöbbet elemzett alkotása a mozi történetének.
TELEVÍZIÓ
Murai András: Egy fiú a várból (Borsody István: Nicky, a másik fiú)
HATÁRSÁV
Czirják Pál: Idegen képek (Fortepan-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában)
FESZTIVÁL
Müllner András: Menedék a szikla alatt (Amantea)
KÖNYV
Varga Zoltán: Animátor kerestetik (Fülöp József – Kollarik Tamás (szerk.): Magyar animációs alkotók I.)
Gelencsér Gábor: Az elmélet gyakorlata (Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera)
KRITIKA
Schubert Gusztáv: Borlovagok (Almási Tamás: Folyékony arany)
A Folyékony arany főszereplői – három kitűnő tokaj-hegyaljai borász – a „nagy bort” keresik. A minőség megszállottai.
Kránicz Bence: YouTuberek vonzásában (Hartung Attila: FOMO)
A film címe a „fear of missing out” kifejezésre utal, vagyis a szorongásra, nehogy kimaradjunk a buliból.
STREAMLINE MOZI
Margitházi Beja: Kultúrsokk (Julia Reichert – Steven Bognar: American Factory)
A címlapon: Florian Henckel von Donnersmarck: Mű szerző nélkül – A Cirko Film októberi bemutatója
Kérünk mindenkit, aki szereti a filmet, fizessen elő a Filmvilágra, az egyetlen magyar filmművészeti folyóiratra. Egy évre csak 4740 forint. https:///eshop.posta.hu/storefront
