Mélyülni látszik a hazai filmszakma válsága: nemcsak a filmtámogatással kapcsolatos várakozások bizonyultak hiábavalónak, hanem bizonytalanná vált a filmgyár vezetése is, miután - mint arról korábban hírt adtunk - nyilvánosságra került a Mafilm Rt. vezérigazgatójának leváltási szándéka.

Filmszakmai körök értetlenül fogadták a tavaly ismét állami többségi tulajdonba vett Mafilm Rt. vezérigazgatójának leváltásáról nyilvánosságra került hírt. Sipos Kornél tavaly nyáron vette át a tíz év alatt technikailag és szakembergárdáját tekintve egyaránt leépült, tönkrement, széthullott filmgyár vezetését, azzal a határozott koncepcióval, hogy a fóti telep és a kiszolgáló- részlegek fokozatos felfejlesztésével, új szakembergárda kiépítésével a hazai filmgyártás biztos bázisa legyen, illetve Közép-Európa legfejlettebb filmgyáraként álljon rendelkezésre a külföldi forgatócsoportoknak bérmunkára. Ennek a hosszú távú tervnek a megvalósításához Sipos megtette az első lépéseket, melyeknek várható eredményei idén nyáron, illetve az év második felében már láthatóak lettek volna. Ezt a nekiindulást teszi kérdésessé az újabb vezetőcsere a filmgyár élén.

A hír különösképpen azért zaklatta fel a kedélyeket, mert - mint Szomjas György, a Magyar Filmművész Szövetség főtitkára elmondta - a filmszakma Sipost a filmgyár vezetésére alkalmasnak ítéli, tehetséges, koncepciózus, együttműködésre kész szakembernek tartja, s a legmesszebbmenőkig egyetértett a filmgyár fejlesztésének szándékával és annak az igazgató által megfogalmazott elképzeléseivel. Ezzel szemben - hangsúlyozta - semmiféle hivatalos indok, illetve magyarázat nem került nyilvánosságra arról, hogy Sipost kik és miért akarják meneszteni.

Szakmai berkekben tudni vélik (mint erre lapunk is utalt tegnap), hogy Sipos a Hídember című, Széchenyiről készülő film finanszírozásának bizonyos tételeivel - egyebek mellett a címszerepet játszó Eperjes Károly napi egymillió forintos gázsijával - nem értett egyet, ezért kellett lemondania korábban a film produceri posztjáról s ez leváltási szándékának valódi oka is.

Mint arról a filmhu korábban hírt adott, a Hídember 1,8 milliárd forintos költségvetéséből a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) egymilliárd forinttal támogatja a Széchenyi-filmet. Sipos producerként tervezte, hogy a hiányzó összeg biztosítására külföldi koprodukciós partnereket nyerjenek meg a filmhez. Értesüléseink szerint azonban egyelőre még mindig tárgyalások folynak osztrák és német partnerekkel, illetve egy amerikai forgalmazóval. Bizonyos források szerint a lehetséges partnereknek feltételeik vannak, például a főszereplő személyével kapcsolatban is, javasolva, hogy a befektetett öszszeg biztosabb visszatérülése érdekében nemzetközileg ismert sztár játssza a címszerepet.

A leváltási szándék hivatalos indokait többszöri kísérlet ellenére sem sikerült megtudnunk. Sajtóértesülés szerint a vezérigazgatót még a hír napvilágra kerülése előtt az ÁPV Rt. felszólította arra, hogy mondjon le, de erre Sipos nem volt hajlandó.

Az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatóságától a Filmgyár vezérigazgatójának ügyében azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a kérdésről nem született hivatalos döntés. Április 9-én ül össze a Mafilm Rt. igazgatósága, ezen dől el, hogy lesz-e rendkívüli közgyűlés a Mafilm Rt.-ben, és ha igen, annak milyen napirendi pontjai lesznek.

Sipos Kornél megkeresésünkre sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta értesüléseinket, hozzátéve, hogy kellő időben minden kérdésre válaszol, mert nincs titkolnivalója.

Bereményi Géza, a Hídember rendezője cáfolta azt a filmkörökben elterjedt hírt, miszerint Eperjes napi egymillió - azaz összesen nagyjából 75 millió - forint honoráriumot kapna. "Több mint hetven napot fogunk forgatni, de nem kap és soha nem fog igényelni ilyen összeget, mert ez túlságosan megterhelné a film költségvetését" - mondta a rendező (aki laptársunk tegnapi híre szerint maga is csaknem ekkora gázsit kapna a filmért). A Hídember - Sipost váltó - producere, Hábermann Jenő szintén cáfolta a főszereplő gázsijáról elterjedt híreket. Hozzátette: a filmhez most készülnek a szerződések.

A magyar film válságos helyzetére utal az a körülmény is, amit a filmesek úgy fogalmaznak meg: "Befagyott a hazai filmgyártás." Ennek egyik oka az, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány játékfilm-támogatásra fordítható összege idén is mindössze 400 millió forint, tehát évek óta az infláció ellenére nem nőtt. Ezért keltett óriási csalódást a kultusztárca bejelentése, miszerint a tárca eláll ugyan a filmtörvény és a filmcentrum rt. létrehozásának korábbi szándékától, mert nem kívánja ráerőszakolni elképzelését a filmesekre, ugyanakkor nem nyitja meg a finanszírozás többletforrásait sem. (Várhegyi Attila politikai államtitkár hárommilliárd forintot helyezett kilátásba a magyar filmek támogatására a miniszteriális filmcentrum létrehozása esetén.) Szomjas György, a Magyar Filmművész Szövetség főtitkára ezzel kapcsolatban elmondta: "Sajnálattal tapasztaltuk, hogy nem indult meg az egyeztetés a minisztérium és a filmszakma között az új finanszírozási modellről. Csalódottak vagyunk, mert hiába vártuk az egyeztetéseket. Távolodni látszanak reményeink arra, hogy rövid időn belül megoldódik a filmgyártás vészes pénzhiánya." A lebénultság másik oka, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány a bizonytalan helyzet következtében későn, március végén írta ki a pályázatot a támogatásokra. A beadási határidő május 3., az elbírálás minimum hat hét, legkorábban tehát június közepén tudhatják meg a pályázók, mely filmek kapnak támogatást, s ekkor még szintén nem kevés időt igényel az, mire ezek a munkák be is indulhatnak. Fél év tehát idén elveszett a filmesek számára.

Az NKÖM ugyanakkor nyilvánosságra hozta a saját büdzséjéből, az úgynevezett millenniumi pénzekből származó idei támogatásokat: a Hídember idén 382 milliót, jövőre pedig 460 milliót kap, az Ének a Csodaszarvasról 60, a Szalmabábuk lázadása 50, a Próbatánc 30 milliót (annak a Káel Csabának a rendezésében, aki a Bánk bán című operafilmhez is 180 millióra számíthat a minisztériumtól), a Chaco Rom 25, az Irma és Irma 40, a Perlasca 25, az Új exodus 20, az Ikonosztáz hat, a Torzók 25, a Túlélők 35 milliót kap. A tárca filmekre szánt idei 750 milliójából a minisztérium közlése szerint a többi "tartalék".
Népszava