A tét nem volt kicsi: a nyertesek, vagy inkább, a kiválasztott filmtervek alkotói lehetőséget kaptak arra, hogy tovább dolgozzanak a forgatókönyvükön a Filmalap fejlesztési rendszerében, annak szakmai és anyagi támogatásával. Bár arról megoszlanak a vélemények, hogy a megismert nyolc forgatókönyvírónak mennyire sikerült „átélhető és érvényes üzenetekkel bíró, közönségbarát és szórakoztató filmterveket” alkotni, a zsűri választásával teljesen egyetértünk.
"Pitchelő" a zsűri előtt - Taschler Andrea, Divinyi Réka és Zomborácz Virág (fotó: Fekete Csaba)
Divinyi Réka forgatókönyvíró, a Filmalap forgatókönyv fejlesztési igazgatója ismertette a zsűri döntését, mely szerint a legérdekesebbnek Szabó Róbert Csaba A Pusztai banda című forgatókönyv-terve bizonyult. A másik két kiválasztott filmterv Villányi Dániel Kell egy csapat és Sallai Ervin Pult Fiction című treatmentjei lettek.
A Pusztai banda az ötvenes évek romániai „betyárvilágát”, a Securitate kiépülése ellen harcoló fegyveres szabadcsapatok küzdelmeit meséli el, a Kell egy csapat filmterv egy sportvígjáték, szélhámosfilm-elemekkel, míg a Pult Fiction egy igazi szocio-vígjátéknak ígérkező „kamuzásra és egyéb coelhozásokra” építő „díszindiai námbervan”.
Divinyi Rékát arról kérdeztük, hogy vajon hol vannak azok a filmtervek, amelyek a mi, mostani életünket, problémáinkat, örömeinket-bánatainkat mutatnák be. Megtudtuk, hogy a Filmalaphoz beérkező filmtervek között is alig van olyan, amelyik a valósággal kísérletezne. „Úgy tűnik, hogy ez a kor, amiben élünk, annyira megragadhatatlan, hogy nehéz róla filmet csinálni” - folytatta Divinyi Réka, az alkotók alapvetően ódzkodnak a valós történetektől. Megtudtuk azt is, hogy a zsűri egyetértett a kiemelt filmterv kiválasztásában, mindenkinek A Pusztai banda tetszett a legjobban, de a másik két filmtervnél azért vitatkoztak egy kicsit. „Valójában a treatmentek alapján döntöttünk, a pitchek egy kicsit befolyásoltak, de nem változtattak alapvetően a döntésünkön” - tette hozzá.
Herendi Gábor filmrendező és Mécs Mónika producer a nézők soraiban (fotó: Fekete Csaba)
Köbli Norbert forgatókönyvíró, az előzsűri tagja, mind a 215 pályaművet olvasta. Szerinte az általunk hiányolt „életérzés-filmek” nem annyira jönnek át egy tízoldalas filmnovellában és lehet, hogy ezért nem kerültek be a legjobbak közé. Az ilyen versenyeken – folytatja, az úgynevezett high concept tervek vizsgáznak mindig jól, amikor egyből érthető, hogy miről van szó. Egy tételmondatban kell elmondani a filmet, hogy át tudja lépni az ingerküszöbünket. Százhúsz oldalas forgatókönyvekben sokkal jobban átjönnek a nüanszok is. Megtudtuk tőle, hogy sok posztmodern, magyar témájú filmterv is volt a beküldött tervek között, olyanok, amelyek vagy átírták, vagy éppen összerakták - akár össze nem illő darabokból - a magyar történelmet, de most mások jutottak tovább. Köbli Norbert a Hanna című filmtervet emelte ki, ami meglehet, hogy nem volt a legjobb pitch, de szerinte a legjobban megírt treatment volt.
