Miért volt fontos moziváltozatot is készíteni a Toldiból? Miben tér el a film és a sorozat?
Más a funkciójuk. Az én megítélésem szerint a sorozat inkább az oktatási segédanyag szerepét láthatja el, hiszen az epizódok énekenként készültek, ezeknek pedig megvan a saját, tíz perces íve. Tehát hiába raknánk össze a 12 epizódot egymás után, az akkor is csak 12 különálló epizód lenne. A mozifilm viszont azt az élményt adja, mintha egy regényt vagy egy hőstörténetet olvasnál: egységes íve van az elejétől a végéig. Ehhez a moziverzióhoz nagyon sokat kellett változtatni a film ritmusán. Ki kellett hagynunk részeket, amik túlzottan lelassították volna, más helyeken pedig be kellett lassítanunk. Így is megtartottuk a sorozatban elhangzó dialógusok közel száz százalékát, mégis ez egy egészen más jellegű filmélményt ad. Tehát külön alkotásként is kezelhető a kettő.
Ehhez a történethez szerinted melyik az előnyösebb formátum?
Attól függ, mire akarjuk használni. Úgy gondolom, ha valaki azt mondja, hogy „na most megnézném a Toldit!”, akkor mindenképpen a moziváltozatot érdemes választania. Az iskoláknak viszont továbbra is hasznos lehet a sorozat.
A Toldi kötelező olvasmány az iskolában, a kötelező olvasmányokhoz pedig a diákok általában bizalmatlanul közelednek. Volt bennetek egyfajta küldetéstudat, hogy a sorozattal közelebb hozzátok a fiatalokhoz Toldi alakját?
Azt gondolom, igen. Eleve a pályázatot a 2017-es Arany János emlékév kapcsán írták ki, amikor a fővédnök Áder Jánosnak eszébe jutott, hogy készüljön a Toldiból a Magyar népmesékhez hasonló sorozat, ami szintén népszerűvé tud válni. Ezért lett a Kecskemétfilm a gyártó, és ezért kérték föl Jankovics Marcellt rendezőnek. Aki egyébként eleinte nem akarta elvállalni, de végül Mikulás Ferencnek sikerült meggyőznie. Szóval eredendően az volt a funkciója, hogy Arany János művét a mai nézők számára is fogyaszthatóvá tegye. Az eredeti kiírás szerint a szöveg 100 százalékának el kellett volna hangoznia a versből, de ez filmtechnikai okokból lehetetlen volt, hiszen más a szöveg ritmusa, mint a képeké.
Toldi György kapott tőletek egy Disney-stílusú kiskutyát. Az is tudatos törekvés volt, hogy családbarát film legyen?
Talán György kutyusa az egyetlen ilyen engedmény, ami Marcelltől ered, akit aztán igazán nem nevezhetünk egy disney-ánus alkotónak. Érdekes módon nemcsak a gyerekeknél aratott sikert a kiskutya, például a nővéremnek ő a kedvence a filmben. Az összképen nem ront, szerintem mindenki megtalálja benne azt, ami hozzá közel áll. A tegnapelőtti vetítésen például volt egy 6 éves forma kisfiú. Imádom, amikor a gyerekeken látszik, hogy beszippantja őket a film. Végig dumált, de nem fogta be a szemét, amikor erőszakosabb jelenetek voltak. Sőt, amikor Miklós levágta a cseh vitéz fejét, akkor vidáman narrálta, hogy „Levágta a fejét! Folyik a vére!” Annyira jó, hogy a gyerekektől ilyen közvetlen visszajelzés jön. Persze, ha valakinek nagyon érzékeny a lelke, ezek az egyébként nem túlzottan durva jelenetek is megviselhetik. Tudok olyan kislányról, aki a sorozat vetítése idején a farkaskalandot nem bírta végignézni.
A két farkaskölyköt Toldi véletlenül agyontapossa a költeményben.
Itt ezt elmismásoltuk. Benne van egyébként, csak föl sem tűnik, mert ott vannak a zsombék mellett, ahol hanyatt esik Miklós, aztán többet nem mozdulnak a kis farkasok. Talán zörejként sem raktuk bele, hogy fölvonyítanának.
Mi áll a döntés mögött, hogy az összes szereplő a mesélő, Arany János, azaz Széles Tamás hangján szólal meg, ahelyett, hogy külön szinkronhangja lett volna mindenkinek?
A döntés mögött az áll, hogy a Toldi nem rádiójáték vagy színpadi dráma, hanem elbeszélés, amit Arany János, vagyis a narrátor mesél. A dialógusok benne mind a narrátor általi közbevetések. ezért teljesen természetesnek vettük, hogy ezt egy embernek kell elmondania. De Széles Tamás olyan briliáns módon játszik a hangjával, hogy sokszor fel sem tűnik, hogy ez egy színész hangja. Például amikor Bence beszélget Miklóssal, olyan, mintha két külön színész lenne.
Arany János pedig azért jelenik meg a filmben, mert egyébként emészthetetlen lett volna, hogy szól egy narrátori hang, miközben gyakran üres képeket, tájakat látunk. Szerintem zseniális húzása volt Marcellnek, hogy a narrátor legyen maga az író, Arany János, úgy, ahogyan Petőfi annak idején megrajzolta, de a szereplők ne lássák, csak a nézők. Tehát ez egy összekacsintás Arany Jánossal, hogy ő vezet minket végig a filmen.
Jankovics Marcell 2021. május 29-én hunyt el. Milyen készültségi állapotban volt akkor a munka?
A sorozatot már januárban leadtuk, tehát az addigra készen volt, csak sajnos nem kezdték el korábban vetíteni a Duna TV-n. Az egész estés film pedig jelentős mértékben elő volt készítve, még arra kellett várakoznunk, hogy a Nemzeti Filmintézetnél megszülessen a döntés, hogy adnak-e támogatást a gyártásra vagy sem. Marcell addigra megrajzolta azokat a jeleneteket, amiket még bele szeretett volna tenni a filmbe. Ennek végül körülbelül a duplája került bele, tehát sok jelenetet nem Marcell készített, hanem később, a vetítések során tettük hozzá pluszban a film ritmusához vagy dramaturgiai fordulataihoz igazodva.
Változott ezután a munkaköröd?
Az elnevezése mindenképpen változott, merthogy addig kivitelező rendező voltam, és Marcell volt a rendező. A halála után viszont nem maradhatott rendező nélkül a film, ezért kaptam a társrendezői státuszt, vagy elnevezést, mert igazából a kollégákhoz fűző munkatársi kapcsolatban ez nem jelentett igazi változást. Annyiban mindenképpen nagyobb lett a felelősségem, hogy onnantól kezdve nekem kellett meghozni a döntéseket, de igyekeztem maximálisan tiszteletben tartani Marcell általam ismert szándékait és szellemiségét.
Csákovics Lajos és Jankovics Marcell / fotó: Mozinet
Mikor a filmben Toldi szuperhőssé válik, hajkoronája mindig a Naphoz válik hasonlatossá. Ez Jankovics Marcell más műveiből ismerős motívum. Hogy illeszekedik az ő életművébe ez a film? Miben más, miben ugyanaz, esetleg mennyiben betetőzése?
Ezt egyelőre nem tudjuk megítélni, hogy betetőzésnek lehet-e nevezni. Azt gondolom, hogy ez egy jelentős állomása az életművének. Nagyon remélem, hogy az egyik legnépszerűbb munkája lesz, mert vizuálisan sokkal könnyebben befogadható a korábbi műveinél. Megítélés kérdése, hogy melyik a filmes életművének az ékköve. Azt gondolom, hogy ami az egész estés filmeket illeti, mindenképpen a Fehérlófia az, a rövidfilmek közül pedig kétségtelenül a Sisyphusra volt Marcell mindig is a legbüszkébb. Viszont mindkettő sokkal nehezebben befogadható, mint a Toldi.
Említetted Áder Jánost, ő köztudottan nagy Toldi-rajongó, és sokat munkálkodott azon, hogy az Arany-emlékév alkalmából elkészüljön ez az adaptáció. Voltak esetleg konkrét ötletei vagy javaslatai is a köztársasági elnöknek?
Nem tudok ilyenről. A sorozatgyártás elején egyszer volt nálunk a Pannónia Filmstúdióban megnézni az első három epizódot, talán még zene nélkül. De igazából nem szólt bele semmibe. Szerintem megbízott Mikulás Ferencben és Jankovics Marcellben.
Kiszúrtuk, hogy Ternovszky Béla rajzfilmrendező „bele van rajzolva” a filmbe. Kiket rejtettetek még el a tömegben?
Észrevettétek Bélát? Örülük! Bélával nagyon jó atyai barátságban vagyok, több mint tíz évig együtt dolgoztunk. Gyakorlatilag az egész stábot igyekeztük elhelyezni a budai és a pesti tömegben. Biztos, hogy néhányan kimaradtak, de a stáb nagyobb része a fázisrajzolóktól az animátorokig benne van.
Csákovics Lajos és Mikulás Ferenc / fotó: MTI
Téged személyesen mi érintett meg leginkább Toldi történetéből, van kedvenc részed?
A Toldi több mint négy év az életemből. Négy év munka. Az azért elég jelentős. Nagyon megszerettem a történetet is, de az egész gyártási folyamat, a kollégákkal és a Marcellel való együttműködés számomra örök emlék marad.
Hogy melyik a kedvenc részem? Számomra az egyik legfontosabb jelenet a hatodik énekben található, amikor Miklós hazamegy az édesanyjával beszélni. A hangulatával, színvilágával, animációjával valahogy az érinti meg először igazán mélyen a nézőt. Amikor annak idején kiadtam a jeleneteket animálásra, úgy éreztem, hogy ezt a részt csak egy nő tudja úgy megcsinálni, hogy megfelelően érzelmes legyen, és ez Lena Rogova, orosz származású animátor munkája.
Illetve a másik, amit nagyon szeretek, amikor Bence megtalálja a temetőben Miklóst, és elmennek kocsmázni. Az elsősorban Kosaras Mihály animátornak köszönhető, aki a szakmájában az ország egyik legjobbja, illetve Wimmer László vezető kompozitor kollégának, aki még hozzátette azt a gyertyafényes hangulatot, amitől egészen varázslatos lett.
Tervbe van véve a nemzetközi fesztiválokon való szerepeltetés, fog készülni angol feliratos változat?
Igen, tervben van, de ezekről igazából Mikulás Ferenc tudna mesélni. Úgy tudom, hogy talán Berlinbe viszik elsőként, és valószínűleg kétféle angol felirat is készül hozzá. Lesz egy klasszikus verses felirat, ami nehezebben emészthető, de közelebb áll Arany eredetijéhez, és lesz egy mai nyelvezetű angol verzió a nem anyanyelvi és nem irodalmi tudású angolosoknak, ami több teret enged a film nézésének. A legszebb ugye az lenne, ha angol szinkron is készülne, de fesztiválra biztos, hogy nem fogják szinkronizálni. A külföldi forgalmazási jogok a Nemzeti Filmintézetnél vannak, úgyhogy azt majd ők fogják eldönteni.
