Vadmacskák és vadmadarak

Az idei szelektív tudományos-ismeretterjesztő filmek gyártási pályázatán két Természetfilm.hu-s alkotás kapott MMK-s támogatást, A vadmacska kilencedik élete 7 milliós költségvetéséhez 4 millióval, A harc a vízért című film 8 milliós kertéhez pedig 4,2 millió forinttal járult hozzá a szakkollégium.

A Vadmacska-terv szívügye az Természetfilm.hu-nak, mondja Molnár Attila Dávid. Dr. Sós Endre állatorvossal éppen egy orrszarvú szülésre várakoztak, amikor az állatorvos egy elejtett megjegyzéséből megtudták, hogy a hazai vadmacska állomány veszélyben van, mivel az kereszteződik a házi macskákkal. A filmesek utánanéztek a témának, és úgy látták, érdemes vele foglalkozni. A Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársának, Dr. Bíró Zsoltnak a szakmai felügyelete mellett már egy éve folynak a filmterv előkészületei.

Pannon-fíling
(Fotó: Természetfilm.hu)

A vadmacska-fajvédelem azért is filmre kívánkozik, mert erős populációnk vannak az országban, így az állat filmezése sokkal könnyebb, mint más, karizmatikus nagyragadozóé (farkas, hiúz). Ráadásul a vad populációk bajban vannak, és egy gyors beavatkozás még megmentheti őket.

A fim egyik kihívása a megfelelő szakértők felkutatása. Bíró Zsolt kutató mellett már biztosan szereplője lesz a vadmacskás filmnek Daróczi László, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őre, akinek éjjellátó leskamerás felvételeit is használják az alkotók. Daróczinak nemcsak vadmacskát, hanem hiúzt is sikerült lencsevégre kapnia.

A Budapesti Vadon hozadéka

A Vadmacska bizonyos részei elképzelhető, hogy német koprodukcióban készülnek. Ennek lehetősége a Budapesti Vadon sikerének köszönhető: a film a NaturVision fesztivál egyik fődíját megnyerve hívta fel magára a figyelmet. A németek azért is érdekeltek a vadmacska filmben, mert az ottani populáció vészesen megritkult, és talán éppen ezért komoly erőket mozgatnak meg a visszatelepítés és a fajtamegőrzés érdekében.

A forgatás júniusban kezdődik, és a 30 percesre tervezett természetfilm inkább klasszikus eszközökkel dolgozik, szemben a Budapesti Vadonnal, amely fiktív elemeket felhasználó dramatizált munka.

Lulu és a bébiorrszarvú
(Fotó: Természetfilm.hu)

A másik most MMK-s gyártási támogatást kapott terv a Harc a vízért, amely eredetileg egy NKA-s forrásból készített portréfilm továbbgondolása. A film Máté Bencét, egy Regős Bendgúzhoz hasonlóan színes karaktert mutat be. Máté világszínvonalú madárfotókat készít a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a saját maga által tervezett itatók mellé épített, speciális fotós-leshelyekről.

A mostani filmterv pedig a vízért folytatott harc köré épített, elsősorban látványos képeken és természetes hangokon, zörejeken alapuló hangulatfilm lesz. A minél látványosabb felvételek érdekében High-speed kamerát használnak majd az alkotók, amely 300-400 képkockát rögzít másodpercenként, így a lassított mozgások is tisztán, élesen válnak láthatóvá. A Természetfilm.hu stábja tavaly már forgatott 3 napot a kamerával, és ekkor határozták el, hogy amint lehetőségük adódik rá, még több ilyen felvételt fognak alkalmazni. 

A Harc a vízért forgatása idén nyáron indul, de áthúzódik 2009-re is, mert a madárélet szempontjából a februártól június elejéig tartó időszak a legmozgalmasabb.

Afrika után

A csoport nemrég tért vissza Afrikából, ahová Thomas Hildebrandt csapatát kísérték el. Ők a Mesterséges orrszarvú-megtermékenyítés nemzetközileg legelismertebb szakemberei. Pár éve az ő vezetésükkel hajtották végre azt a beavatkozást, aminek eredményeként a Fővárosi Állat és Növénykert orrszarvúja életet adott a világ első mesterséges termékenyítéssel fogant orrszarvú-bébijének., Erről forgattak filmet Lulu, a világszám címmel a természetfilmesek, és úgy tűnik, hogy októberben újabb taggal bővül a Lulu-család, amit szintén kamerák rögzítenek majd.

Orrszarvúles
(Fotó: Természetfilm.hu)

Az Afrika-expedíció alapvető célja az volt, hogy a négy német és két magyar állatorvosból álló csapat – a világon első alkalommal - megfelelő mennyiségű és minőségű genetikai örökítőanyagot szerezzen vadon élő orrszarvúbikáktól. A beavatkozás és a felvételek egyaránt jól sikerültek, így az anyagot azonnal átvette egy német televíziós csatorna. Az állatorvos-tudományi szenzációnak számító beavatkozásra a Lapalala Vadrezervátum területén, Dél-Afrikában került sor. A film pedig Lulu második, októberi szülésének felvételeivel lesz teljes.

Bolygónk, a Kárpát-medence

Az idei pályázati szezonban nemcsak gyártásra, hanem előkészítésre is kaptak támogatást a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely tagjai. Ilyen a Harcsa, a bajuszos szörnyeteg, amely a hazánkban őshonos, ennek ellenére alig-alig ismert víziragadozó életébe enged bepillantást. Ebben az esetben kulcsfontosságú a megfelelő vízalatti helyszínek kiválasztása és a passzív állat „helyzetbe hozása”, mivel egy történetalapú vagyis kreatív dokura készülnek az alkotók.

Leterítve
(Fotó: Természetfilm.hu)

A Klímaváltozás – hatások és következmények a Kárpát-medencében címmel is készülnek egy, a globális klímaváltozás helyi vonatkozásait bemutató alkotásra. Mindehhez még egy korábbi az Antarktiszon végzett expedíció során látottak és megörökítettek adták a lökést.

A Vad Pannónia szintén a régiónkra koncentrál, és vállaltan hasonló koncepció alapján készül, mint a nemrég bemutatott a Bolygónk, a Föld című sorozatból kinőtt egészestés mozi. „A vad Pannónia a Kárpát-medence természeti értékeiről készülő generálfilm” – fogalmaz Tóth Zsolt Marcell. Az alkotók a megvalósítás során ugyanúgy törekednek a  grandiózus képek, mint a mikrovilágok megmutatására.

A film költségvetése hazai viszonylatban nagy, 40-70 millió forint körül lehet, és legalább  két év szükséges az elkészítéséhez. Ez már mozifilm lenne legalább 70 perc hosszúságban, amelynek egyik kulcskérdése a megfelelő forgatókönyv, amellyel meggyőzhetőek lesznek majd az esetleges külföldi koproducerek.