A film története 1868-ban a kunsági betyárvilágban, Apajpusztán játszódik, ahol Petőfi Sándor életének jelentős részét töltötte és ahova mindenhonnan visszavágyott, ahogyan azt A Kiskunság című versében is írja - olvasható a szervezők közleményében. Mint írják, a helyszín különlegességéhez hozzájárul, hogy Jancsó Miklós filmrendező a Szegénylegények című filmklasszikusát ugyanitt készítette 1965-ben: a szegénylegény házát alakították át a csárda épületévé a kisjátékfilmhez.

Egy végtelen szerelem a végtelen pusztában, ahol az egyetlen út a túléléshez a szereteten át vezet, de a csaplárné szerelemféltése és a pénz utáni hajsza végül mindenki sorsát a tragédiába sodorja” - idézi a közlemény Somossy Barbara rendezőt, aki Koltai Lajos végzős filmművészetis diákja. A filmben olyan színművészek keltik életre a rendező által megálmodott karaktereket, mint ifjabb Vidnyánszky Attila, Szűcs Nelli, Vas Judit Gigi, Pogány Judit, Reviczky Gábor, Hirtling István, Tóth Ildikó, Patkós Márton, Sipos Imre és Poroszlay Kristóf.

Főszerepben ifj. Vidnyánszky Attila és Szűcs Nelli

A koreográfiát Berecz István néptáncos tanította meg a színészeknek, valamint bizonyos jelenetekben ő maga és az általa összeállított, Magyarország vezető néptáncosaiból álló csapat is részt vett. A betyár statisztériát a Hagyaték Lovas Egyesület biztosította. A népzenéről Juhász Dénes és csapata, többek között ifjabb Szerényi Béla gondoskodott, a film zenéjét pedig Márkos Albert szerezte. A film főcímzenéje az Anima Sound System és Csík János Sose lesz vége Moldvában című zeneműve.

A díszbemutató előtt kerekasztal-beszélgetésre várják az érdeklődőket a film alkotóival. A filmvetítés utána a Fonó Szerda táncházba várják az érdeklődőket.

A film a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Forrás: MTI
Címlapkép forrása: Kultúra.hu / Fotó: Schram András