A regény - egy lehetséges megközelítésben - a forradalom szatírája, valamint a "mágikus realizmus" úttörő műve. Az egyház számára a legkényesebb részletek azok, ahol a Sátán-figura Woland interpretálásában hallhatjuk a keresztrefeszített Jeshua élettörténetét. Az ortodox egyházatyák szerint ez "nem elfogadható értelmezése az evangéliumnak." Mihail Dudko atya szerint "a keresztények négy evangéliumot ismernek, míg Bulgakov könyve egy ötödiket kínál, a Sátán interpretálásában, a Sátán ízlése szerint. Ezzel kapcsolatban csakis elutasítóak lehetünk", jelentette ki a Guardiannak adott nyilatkozatában az egyházi tisztviselő.  

Mit mond a hívőknek?
Mihail Bulgakov
Dudko meglátása szerint a regény úgy is olvasható, hogy Woland felsőbb értelmet képvisel Jeshuához képest, Jézus alakját pedig az író leginkább egy menthetetlen filozófushoz teszi hasonlatossá. Egy helyen Jeshua megjegyzi, hogy követői, az apostolok rosszul jegyezték le gondolatait - ez pedig Dudko szerint azt sejteti, hogy az evangéliumok nem hitelesek. Mások szerint ezek a részek az orosz szociáldemokraták kritikáját adja, amikor Marx tanait félreértve egy hamis forradalmat segítettek világra. 

Az egyházatya szerint "ha valaki neki mer kezdeni egy ilyen filmnek, nagyon óvatosnak kell lennie, nehogy megbántsa hívőket, és hogy elkerülje a jóérzésű emberek megbotránkozását és tiltakozását." Dudko szerint Bulgakov zseni volt, amellett egy teológiaprofesszor fia is, így őt semmiképp sem lehet antikereszténynek tekinteni. Mégis félő, hogy a regény gondolatai leegyszerűsödnek vagy elvesznek, bizonyos részeket pedig - különösen a nem hívő embereknek - nagyon nehéz lesz majd megmagyarázni.

A film rendezője, Vladimir Bortko Bulgakov Kutyaszív című regényét már korábban filmre vitte - a kritika lelkesen fogadta. A rendező visszautasítja azt az elképzelést, miszerint A Mester és Margarita egy ötödik evangélium lenne. "Nem értek egyet azzal, hogy a történet a Sátán modorában van elbeszélve. Ez Bulgakov narrációja, és mi szorosan ehhez fogjuk magunkat tartani. Miként Bulgakov, mi is Jeshuáról, nem pedig Jézusról beszélünk - a filmnek semmi köze sem lesz vallási kérdésekhez."

Bortko érvelése szerint másfél millió embert feszítettek keresztre akkoriban, és nem lát arra kellő alapot, hogy Jeshua kereszthalálát Krisztus szenvedésével hozzuk közvetlen összefüggésbe. Dudko azonban nem tudja elképzelni, "hogy lehet Jézus Krisztus történetét vallási kontextus nélkül elmesélni."

A vita még folyik, de a filmet már elkezdték forgatni a Krím-félszigeten. Helyi rendőrök és katonák egy amerikai Spartacus-adaptáció bulgáriai forgatásáról beszerzett római jelmezeket viselnek, Jeruzsálem látképe pedig állítólag számítógépes technika segítségével elevenedik majd meg a képernyőn.