Részlet a filmből
A különleges vizualitással dolgozó filmet gondosan megmunkált hangzóanyag és szöveges narráció is kíséri. Mivel az alkotók úgy gondolják, hogy a külföldön nagyrészt ismeretlen Kőrösi Csoma Sándor világába és Indiába kalauzoló film témája miatt a világ filmfesztiváljain nemzetközi érdeklődésre is számíthat, már most elkészítették az angol nyelvű kísérőszöveget.
Szemző Tibor elmondta, úgy vélték, a nemzetközi verziót gyengítené, ha feliratos formában és ezáltal egy áttételen keresztül érkezne el a szöveg a külföldi közönséghez. Hiszen az akusztikának és a kimondott szónak rendkívüli jelentősége van a filmben. A Csoma-legendákat magyarul mesélő Törőcsik Mari hangja megidézi majd számunkra mindazt a népmesei hagyományt, amit maga a nyelv őriz. Törőcsik Mari „rendkívüli személyességgel és művészi erővel formálta meg a mesemondó alakját”, állítja a rendező. Az ennek megfelelő angol változat elkészítéséhez kérték fel A lovakat lelövik, ugye? című filmjéért Oscar-jelölt Susannah York-ot. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a felvételeken túl vannak, és a rendező szerint sikerült megvalósítani az elképzeléseket.
A mesemondó tanulása – Susannah York a szerepéről
Csend, hang, mozgás Susannah York a Shakespeare asszonyai című előadásban |
A sajtótájékoztatón résztvevők tanúsíthatják, a 64 éves hölgy valódi jelenség, nem túlzás leírni: gyönyörű. Egészen természetes módon alakítja át jelenlétével a hangulatot, muszáj ráfigyelni, és ettől az embernek egyszeriben – megmagyarázhatatlanul - jókedve lesz.
Mint elmondta, barátságos, otthonos közeg fogadta Budapesten, ahol egyébként nyaralását is töltötte már egyszer. Szemző filmjéhez pár héttel ezelőtt, váratlanul érkezett hozzá a felkérés. Először Magács Lászlóval (a Merlin Színház igazgatójával) beszélt telefonon, majd a film rendezőjével is, a végső döntést pedig a szöveg ismeretében hozta meg. Megragadta ugyanis a benne megjelenő zen - az al-, közép- és túlvilág - költőisége, ami rögtön beléivódott.
Újságírói kérdésre a művésznő színészi eszközeiről is szívesen beszámolt, mint vallja, az eszköztár (csend, hang, mozgás) mind számtalan lehetőséget rejtenek a tanulásra és fejlődésre. Emiatt is érdekelte nagyon a narrátor szerep, hiszen korábban is szeretett rádióban dolgozni, verseket felolvasni, minimális eszközzel dolgozni. Jelen szöveg költői kincsei izgalmas felfedeznivalót kínáltak, fogalmazott a színésznő.
A szövegeket egyébként az a Tim Wilkinson fordította angolra, aki Kertész Imre műveit is átültette a britek nyelvére, és akit a legjobb magyar-angol műfordítónak tartanak napjainkban.
„Meg kell pihenni valahol”
Az élet vendégét leghamarabb a Filmszemlén láthatjuk, nemzetközi karrierjét pedig a producer szándéka szerint minél több jelentős vagy kevésbé jelentős filmfesztiválon futhatja be. A rotterdami előválogatók már meg is keresték őket, és a látott részletek alapján (a 35-ös kópia még nincs kész) nagyon tetszett nekik az anyag. November végén pedig a berlini fesztivál válogatói jönnek kielégíteni kíváncsiságukat.Super8-cal Csoma nyomában
Jelenet a filmből
Durst György szerint a vizuális és zenei felépítés mellett az is vonzhatja a külföldi (és hazai) nézőket, hogy Az élet vendége a mesék világába vezet. Erre pedig nagy szüksége van mostanában az embereknek, hiszen mindannyiunknak „meg kell pihenni valahol”.
AZ ÉLET VENDÉGE
Csoma legendárium
Mesélő: Törőcsik Mária és Susannah York
Rendező-zeneszerző: Szemző Tibor
Producer: Durst György
Társproducer: Bognár Attila
Forgatókönyv: Sári László
Operatőr: Szaladják „Taikyo” István
Animáció: Roskó Gábor és Papp Károly Kása
Vágó: Losonci Teri
A Mediawave 2000 Kft. produkciója