Az október 4. és 5., a Pécsi Filmünnep keretei között lezajlott „összeurópai” tanácskozás célja nem kevesebb volt, mint felmérni a regionális filmfinanszírozás, és az egyes régiók filmalapjai közötti együttműködés lehetőségeit. A résztvevők egyet értettek abban, hogy Magyarország számára is elengedhetetlen fontossággal bír, hogy mihamarabb létrejöjjenek az egyes régiók filmalapjai. Ahogy azt Kézdi-Kovács Zsolt az Eurimages magyarországi képviselője bevezetőjében elmondta az Európai Unióban a régiók együttműködése elsőbbséget élvez a nemzeti támogatásokkal szemben, s bár Magyarországon nincs hagyománya a régióknak, hosszú távú magyar érdek fejlesztésük és a bennük rejlő lehetőségek kiaknázása – filmes területen is. A Kézdi-Kovács Zsolt, illetve Joó Tamás, az MMK munkatársa által felvázolt „magyar modell” szerint három plusz egy regionális filmközpont (Nyugat-Magyarország, Győr központtal, Dél-Magyarország Pécs központtal, Kelet-Magyarország Debrecen központtal, illetve Budapest) felállítása lenne ésszerű, ezek – külföldi minta alapján – kedvezményekkel és kedvező infrastruktúrával csábíthatnák az adott régióba a hazai és külföldi produkciókat, helyben képezve ezzel bevételeket, munkalehetőséget, illetve növelnék az adott régió ismertségét. Kézdi-Kovács Zsolt szerint az egyes hazai régiók egymással, a szomszédos külföldi régiókkal és határokon átívelő koprodukciók esetében távolabbi országok regionális filmalapjaival együttműködve lennének ütőképesek.
|
|
Magyarország számára is elengedhetetlen fontosságú, hogy létrejöjjenek az egyes régiók filmalapjai Kézdi-Kovács Zsolt a Filmünnep szakmai konferenciáján |
Ehhez természetesen decentralizálni kell a Budapestre koncentrálódó magyar filmipart, s támogatni az egyes régiók ipari és kulturális alapjainak létrehozását. Berger József a nemrégiben megalakult Észak-Dunántúli Filmalapítvány képviseletében elmondta, a győri központú filmalap viszonylag akadálymentes felállításánál szerepet játszott, hogy Győr hosszabb ideje érdeklődést mutat a film iránt – itt kerül megrendezésre például a Mediawave – illetve fejlett iparral, és kulturális élettel rendelkezik. Ipara és kulturális eseményei kötődnek ugyan a fővároshoz, de nem feltétlenül függnek tőle.
A megalakulóban lévő magyar regionális filmalapok sokat tanulhatnak a korábbi EU-tagországok filmalapjaitól, de ez fordítva is igaz, mondta az EU XXL képviseletében Mercedes Echerer, aki hangsúlyozta közös problémákra közös megoldást kell keresni. Az európai, határokon átívelő filmes együttműködést propagáló EU XXL felkérésére olyan szakemberek látogattak Pécsre, akik többéves tapasztalatot szereztek a regionális filmfinanszírozásban.
Peter Zawrel a Bécsi Filmalap igazgatója szerint a közös gondok legsúlyosabbika nem a filmfinanszírozás, hanem a forgalmazás. Ugyanis mint az Charlotte Appelgren, a 22 európai regionális filmalapot tömörítő Cinre-Regio főtitkárának előadásából kiderült, az érintett régiók Európa filmiparának és audiovizuális szektorának beruházásaiból húsz százalékot képviselnek. Zawrel szerint tehát a régiók filmfinanszírozási együttműködése számokkal bizonyítottan is egyre jobb, s egy-egy koprodukció esetén nem az a legfőbb probléma, hogy a koprodukciós partnerek adott esetben nehezebben szereznek központi támogatást a produkcióra, illetve könnyebben jutnak forráshoz, ha külföldi partnereik már sikerrel pályáztak, hanem az, hogy a koprodukciók zöme nehezen forgalmazható, sok esetben még a produkcióban részt vevő országokban is. Zawrel szerint ennek leggyakoribb oka, hogy az egyes országok közönsége nem ismeri az alkotókat. „Három vagy négy olyan magyar rendezőt tudok mondani, akit Bécsben is ismernek.” – illusztrálta véleményét. Arra kell tehát megoldást találni – így Zawrel – hogy ezt az „ismeretlenségi szakadékot áthidaljuk.”
Igor Korsic az Eurimages szlovén képviselője is azon a véleményen volt, miszerint az együttműködés nem korlátozódhat a finanszírozásra, a regionális filmalapok kölcsönös együttműködésében legalább akkora súlyt kell hogy képviseljen a forgalmazás és a megfelelő promóció segítése is. Azonban úgy gondolja, máris túl sok a filmalapokat feleslegesen megcsapoló koprodukció, erős szűrésre is szükség lenne, mivel az európai filmpiacon nem a mennyiség, hanem a minőség számít.
(fotók: Pécsi Filmünnep)
