filmhu: Miért döntöttél megint Csáth Géza mellett?
SZJ: Szerettünk volna egy narratív kamarafilmet készíteni, ami két emberről szól. Ráadásul ez egy olcsó film. Úgy alakult, hogy legyen az Egy elmebeteg nő naplójából és Csáth Géza sudnyai fürdőnaplójából egy történet: 1913-ban egy elmeklinikán egy tébolyult nő, akiben benne lakozik a Gonosz és szenvedélyesen ír, találkozik egy doktorral, aki nem tud írni, szeretni. Ebből egy szerelmi történet kerekedett, amelyben a nő mindig azt mondja az orvosának, hogy „vágja ki az agyamat”. De mit jelent ez? Az orvos, Brenner egy rideg ember, aki csak saját magát képes megfigyelni, történetet nem tud írni, csak a morfiumadagokat számlálja. A nő ezzel szemben csupa érzés és szenvedély. Brenner rájön, hogy lehet figyelni egy másik emberre. Megérti, hogy mit jelent az, amit a nő kér, és valahogy megpróbál segíteni neki, és megteszi, átsegíti a nőt félelmein, hogy nyugodtan élhessen. folytatás
Szekér András – forgatókönyvíró – A mákony és vonzásköre
A forgatókönyv megírása annyi elméleti kérdést felvet, hogy alig bírom türtőztetni magam: kérdeznék, érvelnék, elemeznék, hiszen dr.Brenner József, alias Csáth Géza a kettős szerep kialakításával különböző szövegeket írt, némelyik közelebb áll a valósághoz vagy a tudományhoz, némelyik szépirodalomhoz, lépek oda bátran a fűben heverő forgatókönyvíróhoz, Szekér Andráshoz.
filmhu: Miért Ópium a film címe, illetve milyen irodalmi szövegek alapján írtátok a forgatókönyvet?
SZA: A munkacíme Egy elmebeteg nő naplója volt, de eredetileg két mű alapján készült: az Egy elmebeteg nő naplója, ami egy orvosi értekezés, nem is irodalmi szándékkal született, a másik Csáth Géza naplója, ami félig irodalmi késztetéssel, félig önvallomásként íródott. Gyakorlatilag rögtön elvállaltam a felkérést, amikor négy évvel ezelőtt találkoztam Szász Jánossal, és megkérdezte, van-e kedvem írni ebből egy forgatókönyvet. Nehéz azt mondani, hogy ezek kapcsán, apropóján készült a forgatókönyv, de nyilván benne van a Csáth-életmű, illetve az a holdudvar, amit az író köré képzelünk. A cím nagyon jó. Tudjuk Csáthról, hogy ópiát élvező volt, de a magyar nyelvben az ópium többet is jelent. Benne van a mákony és vonzásköre. folytatás
 |
| A férfi egy rideg ember, a nő csupa érzés és szenvedély. Kirsti Stubo és Ulrich Thomsen |
Sándor Pál, producer - Szásznak ez a film borzasztóan jól áll
Amíg bent a hidegben forgatnak, kint a napsütésben magával ragadó nyugalom van. Sminkelnek, beszélgetnek, felvételt ellenőriznek. A neves rendező és producer, Sándor Pál a stábtagokkal diskurál, de láthatóan ma nincs semmi különösebb feladat vagy probléma, amit meg kell oldani- valószínűleg ennek az állapotnak a megteremtése egyébként a legnagyobb munka. Viselkedéséből, fellépéséből sugárzik, hogy ő nem a nagykutya-szerű amerikai producertípus. Ő láthatóan gondját viseli a filmnek, ügyel rá, figyeli, félti, óvja. Sándor Pál, filmes gondviselőnek tettük fel kérdéseinket.
filmhu: A produkció keletkezéstörténetére lennék kíváncsi.
SP: Szász János kollégám, barátom, hat évig nem csinált filmet, borzasztóan el volt keseredve és bejött a Hunniába. Ezek a filmrendezők mindig bejönnek keseregni (nevet). Kérte, hogy segítsek létrehozni a Tavasz ébredése című dolgozatát, amit elolvastam, és nem igazán tetszett. Elmondtam ezt neki és egy idő után látta rajtam, hogy nem vagyok hadra fogható, ekkor adta ide azt a forgatókönyvet, amit most forgat. Elolvastam, és mondtam neki, ezt kell neki csinálnia. Elkezdtünk dolgozni a könyvön hárman, majd szép lassan kialakult az a forma, ami nagyon meggyőző volt, már csak össze kellett kalapálni a pénzt rá. folytatás
Hámori András, producer – Ez egy love story
A büfékocsi mellett egy kis laptopon elégedetten nézik a producerek az elkészült werkfilmet, körülöttük orvosok és ápolók töltik rövid szünetüket. Hámori András, a Sorstalanság producere és megmentője csendben felügyeli a munkálatokat, semmi különös információt nem sikerül róla kideríteni, szeretnek vele dolgozni, mert mindenkivel kedves. Ezt mi is látjuk, úgy tűnik, mintha az erőd egyik eltévedt látogatója lenne, aki gyermeki kíváncsisággal figyeli a forgatást.
HA: Szász Jani azok közé az egy kézen megszámlálható rendezők közé tartozik, akikkel már évek óta szeretnék dolgozni. Amikor elküldte ezt a forgatókönyvet, úgy éreztem éppen, kis szünetet szeretnék tartani a Sorstalanság után a magyarországi munkákat illetően, de olyan jó volt könyv, hogy neki ugrottam. folytatás
Kirsti Stubo, színésznő (Gizella) - Meg kell érteni a benne lakozó Gonoszt
|
|
Kirsti Stubo |
filmhu: Honnan Szász Jánossal ez a jó kapcsolat?
KS: Szeretek Szász Jánossal dolgozni. Mi először a Norvég Nemzeti Színházban találkoztunk két évvel ezelőtt, amikor Brecht Kaukázusi krétakör című darabját rendezte. Komoly, de egyben szórakoztató volt az a munka, ezért is vagyok most itt. Jól éreztem magam. folytatás
László Zsolt, színész (Moravcsik doktor) - A szado-mazo vonal
Moravcsik, azaz László Zsolt hihetetlen keményen néz, miközben a stáb beáll, fickós bajusza alatt csak néha mosolyodik el. Egy idő után már láthatóan terhes a folyamatos ácsorgás a színészeknek, ezért Börcsök Enikővel guggolásban folytatják a nevetgélést. A felvétel szóra a rágózás lassul, majd abbamarad.
filmhu: Milyen külföldi színészekkel együtt dolgozni?
LZS: Sajnálom, hogy nem tudunk könnyebben kommunikálni, mert Ulrichot láttam a Születésnap című filmben, ami számomra egy meghatározó filmélmény volt. Egész különös érzés most vele egy légtérben tartózkodnom. Kirsti munkához való viszonyát minden kollégámnak példaként állítanám, egyszerűen csodálatos. Nagyon érdekes két ember, sajnálom, hogy csak a felszínen poénkodhatunk. folytatás
Csáth Géza a Nyugat egyik ismert alakja, polihisztor. Amellett, hogy különböző művészeti ágakban – irodalom, festészet, zene – alkotott, pszichiáter is, a freudi pszichoanalízis egyik hazai úttörője. Az egy elmebeteg nő naplója Az elmebetegsége psychikus mechanizmusa címmel 1912-ben jelent meg – de megtalálható az előbbi címen is –, nem irodalmi alkotásként, hanem a magyar orvosi szakirodalom egyik korszakalkotó alapműveként, melyet eredeti családneve, Brenner József, alatt jelentetett meg. Az 1908-ban született Opium című rövid novelláját a Nyugatban publikálta 1909-ben.
Magyarország, 1913-at írunk. Ópium jelöli a pszichiáter Dr. Brenner ördögi paktumát egyik betegével. A finom határ az inspiráció és az őrület, a bujaság és a szerelem között egyre inkább elmosódik, ahogy megpróbálja felfedni betege őrültségének eredetét.
Dr. Brenner József nemzetközi hírnevet ért el írói munkásságával és a pszichés betegek kezelésében áttörést hozó új megközelítésével. Amikor morfiumfüggőségének írói tevékenysége esik áldozatául, új pozíciót vállal egy félreeső elmegyógyintézetben.
Brenner figyelmét egy különös beteg köti le: Gizella. A nő elbűvöli. Kezdetben a férfit a nő intelligenciája és pszichikai éleslátása teszi kíváncsivá. A kapcsolat fokozatosan átalakul, ahogy valóságos tűz éled orvos és páciense között. A lelkek és testek romboló kapcsolata származik abból, hogy Brenner Gizellában megtalálja a hangot, melyet mint író veszített el és egyre erősebb késztetést érez arra, hogy feláldozza a nő józanságát/tisztaságát és végül életét saját tudás és hatalom iránt érzett kielégíthetetlen vágyának csillapítására.
