Filmhu: Miért pont a Balaton?
Szimler Bálint: A Kodály Method videókban Budapest ismerős hangulatait próbáltuk megfogni, amik izgalmas, szép vagy nosztalgikus érzéseket váltanak ki. Most szeretnénk megpróbálkozni egy új terepen, amiből szintén sokszor magától értetődő hangulatok jönnek, és lehet rájuk építeni.
Rév Marcell: Úgy érezzük, hogy a Balaton sokak számára meghatározó helyszín ebben az országban. Referencia sok szempontból, általában kedvelt helye a zenészeknek is, és elég sok változatos helyszínt rejt, ami nem hátrány egy roadmovie-nál. És persze mindkettőnket rengeteg élmény köt a Balatonhoz.
Filmhu: Magyarországon a művészet privát támogatása, a közösségi finanszírozás gyerekcipőben jár. Hogy jött az ötlet, hogy kampányt indítsatok?
R. M.: Bálint ötlete volt. Szeretnénk megcsinálni ezt a filmet és ez a finanszírozási forma nagyon a projekt stílusába vág. Igazából bármilyen másik finanszírozás sokkal bürokratikusabb és hosszadalmasabb lett volna.
Sz. B.: Azt mertük gondolni, hogy az emberek amúgy is megnéznék a filmet, meghallgatnák a koncerteket, és kifizetnék a belépőt, amikor ez éppen aktuális, amikor a bemutatóra kerül a sor. Hogy ez a projekt - a Kodály Method múltja miatt - érdemes lehet arra, hogy az emberek előre is megadják a bizalmat, hogy ezt a filmet érdemes lesz megnézni, és megveszik - miközben a film elkészültét is támogatják- a mozijegyet, a buli belépőt.
Filmhu: Eddig a projekt költségvetésének kb. egy ötödét sikerült összeszednetek, és még egy hónapotok van a kampány zárásáig. Utánanéztetek annak, hogy mik a tapasztalatok más hasonló kezdeményezések esetében? Mennyire gyorsul be a kampány végén a támogatás?
R. M.: Magyar tapasztalatok nem nagyon vannak ezen a téren, a külföldiekből pedig nem hiszem, hogy érdemes lenne kiindulni. Vannak terveink, hogy hogyan keltsük fel még egy picit az érdeklődést, és reméljük, hogy más támogatók is akadnak az indiegogo-s kampány kapcsán, akik megkeresnek minket...
Sz. B.: Nehéz megértetni az emberekkel, hogy a befektetett pénz nem adomány, hanem olyan költség, amit lehet, hogy amúgy is kifizetnének a mozi pénztárában. A közösségi finanszírozás fogalma ismeretlen itthon, sokan el se jutnak odáig, hogy ezt átlássák. Én se biztos, hogy átlátnám, ha nem tudnám, hogy miről van szó. A következő lépés még kevésbé adja magát. Hogy azok az emberek, akik szeretik, fontosnak tartják ezt a kezdeményezést, likeolják, megosszák, rálássanak arra, hogyha ők nem támogatják, akkor senki nem fogja. Azt gondoltuk, ez egy olyan projekt, ami tényleg a közönségnek készül, szerethető lesz és senki nem akar rajta nyerészkedni. Pont ezért bátorkodtunk ezt az utat megpróbálni.
Nézd meg a Balaton Method promo videóját!
Filmhu: Az oldalon több csomaggal lehet támogatni a filmet. Számítottatok rá, hogy valamelyik sikeresebb lesz, mint a többi? Volt olyan, ami meglepetésként ért, mert nem gondoltátok, hogy népszerű lesz, és mégis azt választják a legtöbben? És fordítva?
R. M.: Egyelőre elég kiegyenlítettnek tűnnek a támogatások. Van már egy associate producerünk, ami a legmagasabb támogatási összeggel jár. Ennek nagyon örülünk, meg is lepett minket. Lehet rajtunk keresztül Sziget, Volt és Sound jegyeket venni, hivatalos áron, aminek a teljes összege a film költségvetését gyarapítja. Ezt például egyelőre nem fogy igazán, ami érthető is márciusban, de mégis kicsit fura számunkra.
Sz. B.: Úgy értékeljük ezt a jelenséget, hogy aki eljut odáig, hogy támogatja a projektet, nem csak azt nézi, hogy mit kap cserébe, hanem fontosnak tartja azt is, hogy részt vegyen benne. Ez tök jó. Mégis ahhoz, hogy a finanszírozási módszer szélesebb körben elterjedjen, szükséges lenne, hogy azok az emberek is értsék, akiknek például az a céljuk, hogy korán megvennék a jegyet a bulira.
A Kodály Method forgatásán (forrás: a KM Facebook oldala)
Filmhu: Ez az összeg lesz a film teljes költségvetése, vagy más forrásokra is számíthattok?
Sz. B.: Az indiegogo-n meghirdetett elérhető összeg nem fedi a teljes költségvetést, de nem akartunk nagyképűek lenni... Olyan összeget határoztunk meg, amiből már valamit el lehetne kezdeni. Ez nem azt jelenti, hogy az az összeg nem számít, sőt! Hitelesítené, hogy ez a film nem az önmegvalósításról szól, hanem közösségi igény lehet. Példátlan lenne Magyarországon a közösségi finanszírozás műfajában, ha összegyűlne az összeg, amely elengedhetetlen a film létrejöttéhez.
R. M.: Számítunk más forrásra, és ez jó alkalom arra is, hogy a nyilvánosságon keresztül eljussunk olyanokhoz, akik esetleg nagyobb összeggel vagy más formában akarják támogatni a projektet. Egyelőre állami támogatásban nem gondolkozunk a Balaton Methoddal kapcsolatban.
Kodály Method: Wattican Punk Ballet - Little Girl
Filmhu: Milyen zenekarokat láthatunk majd? Beszéltetek már előadókkal? Vannak vágyaitok, hogy kit szeretnétek különösen látni a filmben?
Sz. B.: Azt szeretnénk, hogy a ma élő "alternatív" zenei közegből minél több zenész, zenekar vegyen részt a projektben. "The more the merrier." (Minél többen leszünk, annál jobb buli lesz.)
R. M.: A szereplő zenekarok még egyeztetés alatt vannak. Ez több szempontból is bizonytalan még: hogy rárnek-e, hogy beleférnek-e a végső koncepcióba, de az együttműködő készségükön, hajlandóságukon is. Vannak, akiket már felkértünk és vannak, akiken még hezitálunk. Hosszú listáról van szó. Akik szerepeltek a promo videókban (Akkezdet Phiai, Turbo, Elefánt, Supernem, Óriás, Shell Beach), már biztosan benne lesznek a buliban. De ez a lista csak töredéke azoknak, akikkel szeretnénk dolgozni.
A Kodály Method forgatásán: középen Rév Marcell operatőr, jobbra Szimler Bálint rendező, balra Lukács Péter Benjemin hangmérnök (forrás: a KM Facebook oldala)
Filmhu: A Kodály Method több kis pár perces klipből áll. A Balaton Method esetében is ezt a vonalat követeitek, vagy egy nagy egésszé fog összeállni a film?
R. M.: Egyértelműen egy egészben gondolkozunk, de ennek az egésznek a "klasszikus" Kodály Method videók lesznek a pillérei.
Sz. B.: A film alatt szeretnénk a zenekarokkal, zenészekkel úgy megismerkedni, hogy közben "tipikus" balatoni hangulatokat élünk meg. Ezek adnák az összekötő részeket.
Filmhu: Milyen dramaturgia alapján kötitek össze a helyszíneket és a zenéket? Egy zenés road movie-t várhatunk a Balaton körül?
R. M.: Pontosan. Egy zenés dokumentumfilmről van szó, roadmovie-s szerkezettel, aminek egy-egy állomását Kodály Method stílusú videókkal tagoljuk. Lesznek visszatérő szereplőink, de alapvetően fejezetekre tagolt útifilmet tervezünk.
Kodály Method: Akkezdet Phiai feat. Amoeba - Zenebuddhizmus
Filmhu: Most hogy álltok az előkészítéssel? Milyen feladatok várnak még rátok a forgatásig?
R. M.: Egyelőre a legfontosabb, hogy ez a projekt egyáltalán létre jöhessen. Aztán jön a gyakorlati rész: a szereplők véglegesítése, egyeztetése, terepszemlék, végleges stáb verbuválása, végleges gyártási terv stb.
Filmhu: Neked a Balaton?
Sz. B.: Amerikában éltem egy ideig, de a nyarakat mindig Csopakon töltöttük, ide köthető az első csók, első berúgások, gyakorlatilag minden, ami a felnőtté válásom kezdeteit képzi. Egy ideig nem volt érdekes számomra ez a hely - tini éveim alatt a budapesti éjszaka érdekesebb volt, de ma már, ha lehet, minél többet vagyok a Balaton körül nyáron. Rengeteg barát és a velük megélt élmény köt oda, nem tudnám elképzelni nélküle az életem. Olyan hely, ami nekem is és sok mindenki másnak is meghatározza a fiatal éveit, de annak is, aki még sose járt ott, olyan hangulatokat, szépségeket tud mutatni, ami filmre érdemes.
R. M.: Elsősorban a vitorlázás. Apukám vitorlástáborokban volt edző Csopakon, így ott töltöttem a nyarakat. Vicces, hogy a Bálintéknak is ott volt nyaralójuk, de nem emlékszünk egymásra azokból az időkből. És persze rengeteg nyári sztorim van azóta...
Nekik a Balaton a Riviéra
Filmhu: Van már következő közös filmetervetek is?
R. M.: Van egy másik közös filmtervünk. Magyar Filmhíradó névre hallgat, és a klasszikus filmhíradó műfaji adottságait felelevenítve, de mai szemmel szeretnénk etűdöket forgatni arról, hogy hogyan élnek ma az emberek Közép-Európában.
Sz. B.: Ezekben a dokumentum-etüdökben, reményeink szerint társadalmi tablót tudunk bemutatni, amin keresztül olyan témákat, sorsokat ismerünk meg, amiről nagyon kevés szó van, viszont annál fontosabb jelentőséggel bírnak. Olyan emberek életéről beszélne, amikkel nem találkozunk, mégis társadalmunk meghatározó részei.
