Susan Sontag írónő, az amerikai értelmiség egyik vezéralakja az Artforum művészeti magazin hasábjain méltatta az alkotást. Szerinte a hét óra minden egyes perce annyira megsemmisítő és magával ragadó, hogy élete hátralévő éveiben újra és újra szívesen megnézné. A Village Voice-ban is publikáló J. Hoberman pedig egyenesen úgy nyilatkozik, hogy ha egyetlen filmet kellene választani a világon, a Sátántangó lenne az. Ugyanitt, a 2000. évi filmtermés mustrájában, Kent Jones a második legkiemelkedőbbnek tartja a Werckmeister harmóniákat, melyet szenvedélyesnek, nagyszerűnek és őszintén látomásosnak nevez.