A produceri szövetségek azt javasolják az Európai Bizottságnak és az Európa Parlamentnek, hogy a kulturális és audiovizuális ágazatokat külön kezeljék, amikor az új szolgáltatási szabályozásokról hoznak rendelkezéseket.
A levelet 18 ország képviselői írták alá: 3 francia, 2 német, 2 belga, 2 osztrák, valamint 1-1 olasz, spanyol, portugál, holland, norvég, görög és luxemburgi szövetség. Ezen kívül csatlakozott az aláírókhoz az új tagállomok 1-1 szövetsége: a csehek, az észtek, a szlovének, a litvánok, a lengyelek, hazánkat pedig a Magyar Független Producerek Szövetsége képviselte.
Miskolczi Péter, az MFPSZ elnöke a filmhu kérdésére elmondta, hogy a filmesek mindig is különleges elbánást igyekeznek elérni magukra vonatkozóan, hiszen ezen a speciális területen nehezen alkalmazhatók a más ipari ágazatokra érvényes rendelkezések. A producerek levele éppen a filmipar sajátosságaira kívánja felhívni az Unió figyelmét, a sokszínűség és a kis nyelvek védelme érdekében.
Ha ugyanis a filmesekre is vonatkozna a szolgáltatások unión belüli szabad áramlása, Miskolczi szerint az hamarosan anarchiát szülne: például a magyar piacon is megjelenhetnének olyan (leginkább persze keletről érkező) társaságok, akik árban alá tudnának kínálni a hazai cégeknek. Ugyanakkor a filmiparban nem jellemző a más ágazatokban domináló szabványszerűség, így a helyszínek és a helyi viszonyok ismeretének hiányában félő, hogy az elvállalt munkát mégsem tudnák megfelelően elvégezni. Emellett még sok egyéb, fontos kérdés merülne fel, például hogy kik kaphatnának állami támogatásokat, stb.
A producer szerint ebben a rendszerben piacokat lehetne tönkretenni, ezért csatlakoztak ők is a nyitott piacok ellen tiltakozó produceri szövetségekhez.
