A színdarab, amely 2003-ban elnyerte a legjobb új magyar dráma díját, nagy sikerrel ment a budapesti Katona József Színházban, itt látta Bodzsár István producer is, mégpedig a neves cseh rendező, Jiri Menzel társaságában. Mivel mindkettejüknek nagyon tetszett, amit láttak, a producer elhatározta, hogy filmet csinál a darabból. Ehhez Spiró Györggyel állapodott meg először, készül is három forgatókönyv-változat. A darab egy koccanássorozat helyzetéből bontja ki társadalmi tablóját, vagyis az egész egy "rögzített élethelyzet", hogy Bodzsár kifejezésével éljünk. A rendező személyének kiválasztását is ez a jellemző inspirálta: Török Ferenc Garaczi László drámájából, a Csodálatos vadállatokból készült filmje ugyanilyen kamarajellegű helyzetet bont ki - mégpedig olyan jól, hogy Bodzsár meggyőzte, őt kéri fel a rendezésre.
 |
| "Rögzített élethelyzet" |
Török Ferencnek rögtön két, egymással némileg szembemenő feladata volt: egyfelől nyilván kötötte a szöveghűség, ugyanakkor mégis valami olyan truvájt kellett kitalálnia, ami csak rá jellemző. Ráaádsul a dráma szövegét és szövetét filmesíteni kellett: az eredetileg kétszer egy órás színházi időtartamot 80 percbe kellett sűríteni, több szerep ki lett húzva vagy össze lett vonva. Stilárisan Török azt emeli ki, hogy a Spiró-féle nyelv, bár a társadalmi valóságban gyökerezik, mégis elég stilizált - a sok-sok autóból összeálló koccanás-komplexum nyilván mindenféle réteg és szubkultúra képviselőjét összehozza. Ehhez a stilizációhoz passzolt a kissé kényszerből választott fekete-fehér, 16 mm-es nyersanyag is - a 60 kölcsönzött díszletautó színeinek esetlegessége miatt választott egységesítő forma így még egy jelzés arra, hogy nem a magyar rögvalóságot látjuk.
 |
| A film közege nem a magyar rögvaló, hanem egy stilizált világ |
A film formai találmányairól Török nem sokat akart elárulni, mindenesetre az is igen izgalmasan hangzik, hogy az egészből előbb volt kész a hang, s aztán jött rá a kép. Egy négyórás, szinte rádiójáték szinten megcsinált szöveg "ült rá" a képekre - de ennek a kétségkívül érdekes, forgatást érintő részleteiről Török már inkább hallgat. Mindenesetre egy működő, érdekes kísérletnek bizonyult a rendezőnek a Koccanás, amelyben nem kellett egy elhúzódó, bonyolult, nagy szervezést és felelősséget követelő nagyjátékfilm sokszáz milliós kötöttségeivel gúzsba kötve táncolni, hanem lehetett egy kicsit játszani, próbálgatni, így az improvizációnak is nagy volt a tere.
 |
| "Egy kereskedelmi tévé biztos éjfél után mutatná be" |
Mivel egy színházi előadás volt az előkép, óhatatlanul felvetül az összehasonlítás kérdése. Spiró György annak idején a Katona József Színháznak írta a darabot, és Zsámbéki Gábor rendezésében került a színpadra. Török konzultált az általa igen tisztelt rendezővel, de lényegében arról beszélt neki, hogy valami teljesen mást akar, mint ahogy Zsámbéki közelített a darabhoz - tehát senki ne várjon valami színház-a-moziban-szerű öszvérre. Még érdekesebbé teszi a kérdést az, hogy a szereplők jelentős része a színházban is játszott a darabban. Ugyanakkor sok esetben át lettek osztva a szerepek, talán csak Ónodi Eszter maradt meg a régi szerepkörénél, akivel Török már régóta akart együtt dolgozni. A filmben az öt karakter köré lettek felfuttatva a főbb történések, ezeket Anger Zsolt, Derzsi János, Ónodi Eszter, Thúróczy Szabolcs, Keresztes Gáspár alakítja. Hozzájuk csatlakozik még többek közt Vajdai vilmos, Bánsági Ildikó, Wéber Kata, Elek Ferenc.
 |
| Ónodi Eszterrel már rég szeretett volna Török dolgozni |
A filmet a közszolgálati tévében láthatjuk majd valamikor, de ez nem jelenti azt, hogy Töröknek "tévésebben" kellett volna gondolkodnia a képek komponálását vagy a filmnyelvet illetően. (Török szerint "egy kereskedelmi tévé biztos éjfél után mutatná be".) Sőt, ha olyanok a visszajelzések, nem elképzelhetetlen, hogy moziban is láthatjuk a Koccanást - legelőször természetesen a Filmszemlén. A 105 milliós költségvetésű film operatőre Garas Dániel volt, és a rövid, de hangsúlyos szerepben fel fog tűnni egy eredendően nem színész figura is.
 |
| Török a terhes nők élén |
Török amúgy a Koccanás után tovább lép a színház felé, konkrétan belép oda: januártól a budapesti Randóti Színházban fog rendezni, s akárcsak Zsámbéki Gábornak, neki is készül majd egy darab, ennél többet azonban erről a projektről nem sikerült megtudnunk. Legközelebbi filmes terve pedig továbbra is az Isztambul, amellyel kapcsolatban legutóbb Szarajevóban köttettek megállapodások, most pedig Hollandiába utazik a rendező a FilmMeetingre, hogy a produkciós bázist tovább szélesíthesse.
