Nemcsak közszolgálatisoknak

A már meglévő operatőri szakmai szervezet, a Magyar Operatőrök Társasága (H.S.C.) mellett egy, a MÚOSZ-on belül működő szakmai közösség létrejöttét kezdeményezte Tubay László tizennégy társával. A Televíziós Operatőrök és Kameramanok Szakosztályának megalakulását a MÚOSZ áprilisi elnökségi ülése hagyta jóvá.

Mint Tubay László elmondta, az őket súlytó nehéz körülmények hívták életre a Televíziós Operatőrök és Kameramanok Szakosztályát. Tubay elmondta, hogy az újonnan létrejött szakosztályt az különbözteti meg a H.S.C.-től, hogy míg a H.S.C. jellemzően a „művészi” - főként a Színház és Filmművészeti Egyetemen végzett - játékfilmeseket gyűjti össze, addig a legújabb MÚOSZ-egység főként az „iparosabb” televíziózásban, azon belül is a közszolgálati műsorkészítésben dolgozó operatőröket, kameramanokat tömöríti. Ettől eltekintve – tette hozzá - mindkét szervezet nyitott, egyik sem zárkózik el mereven a különböző képalkotói csoportok képviselőitől.

Az új MÚOSZ-egység nem csupán a köztévések érdekeinek védelmére jött létre. A szakmai közösség elnöke elárulta, szeretnék tagjaik között tudni a kereskedelmi televíziók képalkotóit és a mindkét médiumba bedolgozó szabadúszókat is. „Akadt már olyan érdeklődő, aki feltehetően a kereskedelmi televíziózásban is részt vesz, - ez közvetett módon derült ki -, de a tagjaink nagy része a köztévé munkatársaiból áll.”

A szakmai elkülönülés éppen a kereskedelmi és a közszolgálati televíziók közötti választás alapján erősödhet fel, köszönhetően az eltérő anyagi juttatásoknak. Így a korábban biztonságot jelentő köztévé helyett inkább a jobb kereseti lehetőséget jelentő kereskedelmi televíziók felé igyekeznek a szakmabeliek, s főként a fiatalabbak.

Színlelt szerződések átalakítása

A szakosztály számára a jelenlegi legsürgetőbb kérdés, hogy a Magyar Televízió milyen lehetőséget kínál az operatőrök és kameramanok számára, akiket kényszervállalkozóként eddig színlelt szerződésekkel alkalmazott. Ezen viszonyok felszámolására biztosít lehetőséget a június 30-ig terjedő moratórium.

A színlelt szerződések átalakítására a szakosztályvezető szerint eddig három megoldás született. Az egyik a ’97-ben megszüntetett belsős státuszok visszaállítása, a másik egy közvetítő cég létrehozása, illetve harmadik lehetőségként a képalkotói tevékenység átsorolása művészeti kategóriába.

A megoldással kapcsolatban B. Marton Frigyes, az MTV Rendezői és Operatőri irodájának osztályvezetője május 30-án úgy tájékoztatta az operatőröket és kameramanokat, hogy valószínűleg ismét belsős státuszt fognak nekik felkínálni, mivel a közvetítő cég létrejöttének jogi akadályai vannak. „Ez körülbelül kameramanból 60-at érint, és közülük 40-50-et állandósítanak, de erre vonatkozóan még nincs végleges döntés. Összesen az operatőrökkel, kameramanokkal, rendezőkkel, asszisztensekkel, ügyelőkkel együtt, ez jelenleg meghaladja a 280 főt.”

„Kilúgozódás” ellen mesterkurzus

Az új MÚOSZ-szakosztály nemcsak érdekképviseleti és –érvényesítő szerv lenne, hanem gondoskodna tagjai szakmai fejlődéséről is. Az utóbbi évtizedekben radikálisan csökkentek, mára jóformán eltűntek azok a televíziós munkák, főként tévéjátékok, amelyek szakmai kihívást jelentenek, és kreativitásra ösztönöznék az operatőröket, kameramanokat. Egyre több a beszélgetős műfaj a fikciósok rovására, ami tendenciává vált.

A mindennapi televíziós munka „kilúgozza” a szakembereket, feltöltődésüket, fejlődésüket a szakosztály - a játékfilmesek példáját követve - első lépésben egy-két napos mesterkurzusok szervezésével kívánja biztosítani. „Az első ilyen eseményre leghamarabb az idén ősszel kerülhetne sor, amelyet a szakma 50-60 közötti vagy annál idősebb, széleskörű ismeretekkel, és tapasztalatokkal rendelkező tagjai vezetnének, szakosztálytagoknak és kívülállóknak egyaránt.”

Így elsajátíthatóak lennének az utóbbi 10-15 év televíziós technikái a kameramozgásoktól kezdve a komponálási struktúráig. A stúdióban felvett képek mellett oktatnák például a sportközvetítések szabályait is.

A képalkotói szakmának is komoly gondot jelent az igényeket meghaladó túlzott szakemberképzés, ennek megoldása a szakosztály hatáskörén kívül esik, és túlmutat annak ambícióin. „Célunk a jelenlegi viszonyok kiegyensúlyozása.”