A jelentős bevétellel kecsegtető, úgynevezett filmes bérmunka-megbízásokért komoly verseny folyik Közép-Európában, és ebben a versenyben Magyarország hátránnyal indul. A filmgyár elavult technikai felszereltsége ugyanis nem teszi lehetővé a stúdióbeli forgatást. Sok esetben nehezíti a megbízás megkötését, hogy hazánkban meglehetősen magas összegű és bonyolult módon igényelhető vissza az áruforgalmi adó. Ugyanakkor komoly előnynek számít a szerződéskötéskor, hogy az adott ország képes-e pénzzel is beszállni a vállalkozásba. A nehézségek ellenére úgy tűnik, az érdeklődés megnőtt Magyarország s elsősorban a főváros iránt.

Filmes bérmunkák, koprodukciós alkotások több évtizede készülnek Magyarországon. A rendszerváltozás előtt az ilyen munkálatokat kizárólag az állami tulajdonú cég, a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) koordinálta. A filmgyár utolsó másfél évtizedes története azonban koránt sem sikertörténet (lásd keretes írásunkat). A filmgyárnak - mai helyzetében - égető szüksége van a komolyabb bevételt hozó bérmunkákra. Ezeket azonban épp a technikai felszerelés, az infrastruktúra állapota miatt nem lehet minden esetben maradéktalanul teljesíteni. A Magyarországon és elsősorban Budapesten forgatott szuperprodukciók szinte kizárólag külső helyszíneket használnak, a stúdióbeli forgatás - az elavult technikának köszönhetően - csak komoly kompromisszumok árán lehetséges. Az ilyen megbízásokat elsősorban Berlin és Prága viszi el, ahol a rendszerváltás óta tizenegy új, minden igényt kielégítő stúdiót építettek állami segítséggel. Egy biztos: az ilyen értelemben riválisnak számító cseh főváros turistaforgalma a filmforgatásoknak köszönhetően közel az ötödével emelkedett az elmúlt években, s ez a mutató mindenképpen azt indokolja, hogy Magyarország igyekezzen versenyben maradni.

A Spy Game című produkció tavaly 30 millióval többet hozhatott volna, ha a stúdiófelvételek egy részét is itt készítik.

Azonban nem csak a technikai hiányosságok nehezítik a külföldi producerek meggyőzését. A befektetők számára meglehetősen riasztó a magas összegű és bonyolult módon visszaigényelhető áruforgalmi adó, amellyel a konkurensnek számító országokban nem kell számolniuk. Sok esetben a szerződéskötésnél számít, hogy az adott ország képes-e pénzzel is beszállni a vállalkozásba. Jó példa erre: magyarországi forgatásokért keményen lobbizó Szabó István következő filmjének nagy részét is idehaza szerette volna rögzíteni. Berlin azonban a helyszínek és a stúdió biztosítása mellett a költségvetés egy részének előteremtését is vállalta, így a producer Glenn Close a porosz város mellett döntött.

A nehézségek ellenére úgy tűnik, az érdeklődés megnőtt Magyarország s elsősorban a főváros iránt. Az Evita után tavaly a Spy Game című amerikai szuperprodukciót forgatták Budapesten, idén pedig egy időben készül az újabb amerikai kémfilm, az I Spy és az európai koprodukciós alkotás, a Napóleon - mindkettő világsztárokkal (Eddy Murphy, Gérard Dèpardieau, Christian Clavier) a főszerepben.
(részlet)
Népszava