Interjú Dési Andrással az Andrew Vajna nevével fémjelzett filmforgalmazó, az InterCom művészeti vezetőjével, melyben az olvasó nem csupán arról értesülhet, miként készül az egyik legnagyobb Internetes filmes adatbázis, hogy hogyan jut el a mozgókép a közönségig, de megtudhatja azt is, hogy bemutatásra vár az új magyar kultfilm, hogy a küldetéstudat gazdaságilag is kifizetődő lehet, és nem utolsósorban: hogy a nőgyógyásznak is van felesége.

- Mit fed le egy művészeti vezető feladatköre az ország legnagyobb filmforgalmazójánál, az InterComnál?
-Mindent, ami egy külföldi filmet magyarrá tesz: mi legyen a film magyar szlogenje, hogyan nézzen ki a plakátja; én felelek a szinkronizálás egyes lépéseiért, ha szinkronizált a film (tartom a fordítókkal a kapcsolatot, gondozom a fordítást, megtárgyalom a szinkronrendezővel a szereposztást, ellenőrzöm a keverést), felelek a film reklámjainak szövegéért, megírom a rádió és a tévéspotokat, a filmelőzeteseket. A cég honlapjára is felügyelek – az InterCom hatalmas filmes adatbázissal rendelkezik, melyet folyamatosan bővítünk. Térben és időben mindentudó adatbázist igyekszünk kialakítani, amit nem csupán a saját forgalmazású filmjeinkkel töltünk fel, így a nemzeti film iránt érdeklődő filmbarátok is találhatnak nálunk a magyar film szempontjából fontos adatokat, képeket. A logikánk az, hogy az aktualitásoktól haladunk a múlt felé: Udvaros Dorottya, Törőcsik Mari, Karády Katalin – ez a sorrend.

- Art directori pozíciód alatt mi volt az első magyar film, aminek a forgalmazását az InterCom magára vállalta?
-A legelső a Csapd le csacsi! volt a cég történetében, én a Kalózok idején kerültem a mostani pozíciómba. Magyar filmekkel egyébként mindig sokkal több a munka, hiszen a filmjeink többségét készen kapjuk Amerikából, és “csak” magyarítjuk, adaptáljuk, ami jóval egyszerűbb; felvállaltuk a Kalózok, Az egérút, a Nexxt,A pizzás forgalmazását. A miniszter félrelép egyedi eset volt, hiszen ott a gyártás folyamatát is magára vállalta a cég. Andy Vajna, az InterCom tulajdonosa részben pedagógiai szándékkal készítette el ezt a filmet, amit 600.000 néző nézett meg – ez azért el kell, hogy gondolkoztassa a hazai szakmát. Egy film árucikk, el kell juttatni a nézőhöz, nem az üres nézőtérnek készíti az ember a filmjeit. Az InterComot a racionalitás igazgatja, ha egy film alkotója a cégre akarja bízni filmjét, és az InterCom lát ebben a filmben üzletet, olyan művészi érdekességet, amit fel akar vállalni, akkor felvállalja. Hiába készül el egy film, ezzel még nincs vége a történetnek, a forgalmazáson is nagyon sok múlik. A miniszter félrelép egyik legnagyobb tanulsága talán ez volt.

- Miért éri meg egy ilyen nagy nemzetközi cégnek az, hogy magyar filmek forgalmazását is felvállalja?
- Lehet hogy nincs annyi kereskedelmi lehetőség ebben az esetben, mint egy külföldi film esetében, de „küldetéstudat” is vezérli a céget, hozzá szeretnénk járulni a magyar film életben maradásához, újjászületéséhez. És persze bízunk abban, hogy ezeket a filmjeinket is sok nézőhöz tudjuk eljuttatni, vagyis lesz bevétel. A Nexxtet nyilvánvalóan nem fogják annyian megnézni, mint ahányan a Kalózokat megnézték, de mégis tartjuk annyira érdekesnek, radikálisnak és fiatalosnak, hogy foglalkozzunk vele. Valószínűleg népszerű film lesz ez is, csak másképpen lesz népszerű, mint a Kalózok volt. A Kalózok esetében szerettük volna, ha rövid idő alatt sok nézőt vonz, ezért több kópiát gyártottunk belőle. A Nexxt kevesebb kópiája a film hírének köszönhetően remélhetőleg egy hónap múlva is megtölti majd a mozikat. A forgalmazás során különböző rétegeket célozhatunk meg, ezeken a rétegeken belül lehet sikeres és keresett egy film.

- Mennyire maradtál átlagos néző az évek során? Egyáltalán külön tudod választani egymástól a szakembert és a naiv befogadót?
-Az InterComnál általában olyan emberek dolgoznak, akik szeretnek filmeket nézni. Amikor egy filmmel dolgozni kezdek, tudnom kell az élvezeti értékétől eltávolodni. Szakemberként olyan filmeket is megnézek, melyeket talán nem néznék meg, de amíg dolgozom velük, szeretem őket. A bányász is csak szénnel fűt, a nőgyógyásznak is van felesége. Az InterCom előtt jelentek meg filmkritikáim is, ezeket most, ebben a pozícióban nem írok. Nem óhajtom magam abba a kellemetlen helyzetbe hozni, hogy egyszerre kétféle véleményem legyen egy filmről.

- Láttál olyan magyar filmet, amiről úgy gondoltad, ha a Te céged állna mögötte, jóval sikeresebb lehetne, mint amilyenné vált? A magyarországi filmek piacán sokkal hátrányosabb helyzetből indul az a magyar film, az a magyar rendező, aki nem kerül az InterCom látókörébe?
-Néha igen. Egy forgalmazónak az a dolga, hogy kialakítsa egy film imázsát, nézőpontot adjon a filmhez a nézőnek. Mi értünk ehhez.

- Ez nem a néző manipulációjának egy formája?
- Végül is igen. Csak egy nagyon naiv filmes gondolhatja, hogy a filmje önmagát eladhatja. Egy film annyi film között, amennyit hetente bemutatnak, nem létezhet csupán önmagában, meg kell különböztetnie magát a többitől. A forgalmazónak a többi filmhez képest kell kialakítania egy film arculatát.

- A következő két bemutatásra váró magyar film, melyeknek az InterCom a forgalmazója, a Nexxt és a Pizzás. Mindkettő első filmes rendezés. Nem nagyobb ilyen esetben a kockázat?
- Persze kockázatos, de mire hozzánk kerültek ezek a filmek, már sok minden kiderült róluk. Sokszor már a munkafázisában eljut hozzánk egy film híre, ilyenkor az InterCom általában azt szokta mondani, hogy ha a film olyan marad, mint amilyennek a jelenlegi állapotában kinéz, felvállalja a forgalmazással járó feladatokat. Schilling Árpádról, a Nexxt rendezőjéről tudtuk, hogy különösen tehetséges színházi rendező, a Pizzás rendezőgárdája pedig valami egészen más látásmódot képvisel, olyat, amit eddig magyar film esetében nem láthattunk. ők kívül vannak a rendszeren, a maguk partizán módján készítették el a filmjüket. A Pizzás a szokásos történetmesélés helyett a vizualitásával akar hatni; Magyarországon nem nagyon láttam még vizuálisan szellemes filmet. Általában a magyar filmeknél a vizualitás – még ha érdekes, szellemes, fantáziadús is –kiszolgálja a történetet. Pizzás esetében pont fordítva van, a vizualitás görgeti előre a sztorit. Úgy gondolom, hogy a Pizzás gazdaságilag is sikeres lehet, nagyon sok embernek tetszhet. Rendeztünk a filmekből tesztvetítést, ami nem csupán a forgalmazónak tanulságos, de a rendezőnek is, aki gyakorta a tesztvetítés során látja először a filmjét úgy, hogy szembesül a közönség reakcióival.
Schilling a Filmszemle után a reakciók hatására újravágta a Nexxtet, ami szerintem így sokkal jobb lett, de erre a közönség és a szakértők reakcói vették rá, mi forgalmazóként valószínűleg nem tudtuk volna meggyőzni. Az én szakmámban az egyik legfontosabb feladat, hogy a kollégáimmal együtt meg tudjam jósolni a közönség várható reakcióit; vannak azonban filmek, és nyilvánvalóan ezek a legizgalmasabb vállalkozások forgalmazói szempontból is, melyeket egyszerűen nem tudunk prognosztizálni. A Nexxt is ilyen. A film tesztvetítésének szélsőséges közönségreakciója egybeesett a szemle közönségének véleményével, vannak feltétlen hívei és vannak, akik élből elutasítják – ezért hiszem azt, hogy kultuszfilm lesz.