A filmszemle előadásaira Keszthelyen a Balaton Színház és Konferenciaközpont 500 férőhelyes színháztermében került sor. A fiatal filmrendezők alkotásainak vetítésén a keszthelyi diákokon kívül, akik hírlevélben kapnak értesítőt az aktuális programokról az többi generáció is szép számmal képviseltette magát.

A közönség elsőként az SZFE-s hallgatók munkáit láthatta: Cserhalmi Sára és Hevesi Nándor A szellemek a házat éjjel kifosztják című filmjének témája a szervkereskedelem volt, Dombrovszky Linda Csavargó című alkotása egy hajléktalanról szól, akinek kiszolgáltatottságát egy bűnszövetkezet alantas célokra használja fel, Horváth Lili Napszúrása pedig a főszereplő, egy nevelőintézetben nevelkedett 17 éves leányanya életének az intézményben töltött utolsó időszakát mutatja be.   

A keszthelyi színházterem

Az egyetemisták alkotásai után következett Hajdú Eszter A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció című dokumentumfilmje, ami arról szól, hogy a társadalom annyira átpolitizálódott, hogy már a magánéletben sem tudjuk kivonni magunkat a hatása alól. A film két történetből áll, az első a „2 Gáborról” szól. Az egyik Gábor egy nagy cég vezérigazgatója, míg a másik szereplő egyetemi tanár és fideszes képviselő. A két érdekes – és sziporkázóan szellemesen vitázó – karakter évtizedes barátsága a politika miatt ért véget. A fideszes zsidó a magyar társadalom egy olyannyira érzékeny pontjára tapint rá, hogy a még az általában diplomatikusan fogalmazó értelmiségi szereplők is néhány perc alatt heves, érzelmi alapú politikai vitába szállnak egymással a mediációk során.   
 
A film második része Lajos és Zsuzsa, a nemzeti érzés nélküli anya történetét mutatja be. A hölgy baloldali politikai nézeteinek, valamint a házimunka iránt tanúsított – férje szerint legalábbis – csekély lelkesedésének köszönhetően érdemelte ki ezt a különös címet. A film tragédiája abban rejlik, hogy a mérnök Lajos és az újságíró Zsuzsa szeretik egymást és nagykamasz lányukat. A döntést, hogy az asszony költözzön el otthonról mégis együtt hozták meg. A közönségtalálkozóra a vetítés után került sor. A nézők bekiabálva méltatták a rendező bátorságát, amiért ilyen érzékeny és aktuális témához nyúlt, illetve érdeklődtek, hogy mikor készít új filmet.

A keszthelyi közönség proaktív részvétele nem érte meglepetésként a szervezőket, a városban a filmklubba járásnak évekre visszanyúló hagyománya van. Csengey Ágotát, az intézmény igazgatóját közönségszervező munkájáról kérdeztem.

Rendező és közönsége

Filmhu
: Mióta tart a filmszemle keszthelyi programjának szervezése?

Csengey Ágota: Egy hónapja szervezzük a rendezvényt, amelyet a helyi újságokban, televízióban, és rádióban hirdettünk, ezen kívül plakátokat és molinókat helyeztünk ki, illetve hírlevélben értesítettük a diákokat és a filmklubba járókat.

Filmhu: Ami nem kevés nézőt jelent. Keszthelyen ugyanis a filmklubba járás olyan program, amire általában nagy az érdeklődés. Mióta dolgoznak azon, hogy kialakuljon egy törzsközönség?

Cs.E.: Amikor elkezdtem a munkát mint az intézmény igazgatója az első dolgom az volt, hogy megszerveztem a filmklubbot. Elsősorban tematikus programokat rendezünk, az előadásokon általában 100-150 néző vesz részt. Természetesen itt sincs mindig tömeg, nyáron előfordul, hogy a közönség este is inkább a strandon hűsöl, így csak néhány tíz fő vesz részt a vetítéseken.

Filmhu: Más kulturális programokra is nagy az érdeklődés Keszthelyen?

Cs.E.: Igen, ezért pl. a koncertek alkalmával kihelyezzük az aulába a többi rendezvény szórólapjait (a filmszemle-napokat is hirdettük ilyen módon), így még több embert sikerül elérnünk!