Éppen 140 éve, 1883-ban fogadták el az Országház épületének terveit, és vette kezdetét a monumentális Duna-parti épület megalkotása. A Steindl Imre által tervezett Parlamentet ma már a világ egyik leghíresebb épületei között tartják számon, néhány hete a Stasher turisztikai oldal szakemberei a világ legjobb turisztikai látványosságának választották.
Az Országház építészeti, történelmi és iparművészeti gazdagságát, valamint a magyar történelem emblematikus pillanatait mutatja be a nemzetközi közönségnek Az ország háza című dokumentumfilm, amelynek forgatása jelenleg is zajlik.
„Nagyon sok olyan technikai eszközt – például drónokat, nagyfényű objektíveket – használhattunk, amelyek korábban még nem voltak elérhetőek. Így az épületnek olyan pontjait is meg tudtuk közelíteni, amelyeket még soha senki nem látott, valójában még azok sem, akik építették” – mondta a filmről tartott hétfői sajtótájékoztatón Nagy András rendező-operatőr.
Nagy András
A nézők a Parlamentről készített felvételek mellett többek között szakértőkkel, többek között Kerekes Margit és Keserü Katalin művészettörténészekkel, Hermann Róbert történésszel, Anthony Gall építésszel készített interjúk részleteit, valamint archív felvételeket is láthatnak, de a dokumentumfilm fontos történelmi eseményeket – például a Tisza István elleni 1912-es merényletet – is felidéz.
„Ez a ház „az ország háza”, és az építtetők szándéka szerint magában foglalja Magyarország ezeréves történelmét. Igényli, hogy ebből a történelemből a lehető legtöbbet megmutassunk, viszont fontos, hogy ne legyen unalmas történelemóra, és mégiscsak az Országház a főszereplő. Kihívást jelentett ugyanakkor az is, hogy – mivel a film nemzetközi piacra készül – úgy kell elmesélni, hogy folyamatosan észben kellett tartani: ami egy magyarnak történelmileg vagy politikailag egyértelmű, az egy külföldinek lehet, hogy semmit sem mond” – magyarázta Somogyi György forgatókönyvíró.
Az ország háza című dokumentumfilm képben is látható narrátora a felvidéki származású, többek között A Gyűrűk Ura előzménysorozatából ismert amerikai színésznő, Ema Horvath, aki többek között olyan magyar történelmi eseményeken vezeti végig a nézőket, mint Budapest második világháborús bombázása, az 1956-os Kossuth téri sortűz vagy a vörös csillag 1990-es leszerelése. „Volt, hogy több száz gyereknek adott szállást a Parlament” – említette Ema Horvath a film egyik emlékezetes jelenetét. Az alkotás felidézi ugyanis, hogy az 1920-as évek elején, a téli hónapokban majdnem háromszáz olyan gyereket szállásoltak el az Országház üres helyiségeiben, akik családjukkal a trianoni döntés miatt elcsatolt területekről érkeztek Budapestre, ám lakás híján fűtetlen vasúti kocsikban éltek.
Az alkotást – amelyet a Budamount Film készít a Nemzeti Filmintézet támogatásával, az Országház Filmműhely együttműködésével – várhatóan 2023 őszén mutatják majd be. „Az a célunk, hogy a filmet a világ minél több pontjára eljuttassuk, ezért minden olyan platformot meg fogunk találni – streamingoldalakat, televíziókat vagy akár filmforgalmazókat –, amelyek segítségével minél több ember meg tudja nézni a filmet” – mondta Nagy András rendező.
Ema Horvath
Ema Horvath 1994. január 28-án született az Egyesült Államokban, szülei Szlovákiából költöztek a tengerentúlra. A színésznő Georgia államban nőtt fel, és bár egy ideig fontolgatta, hogy építésznek tanul, a színház már gyerekkorában vonzotta. Két évig tanult színészetet az Interlochen Center for the Arts hallgatójaként, majd felvették a világ legjobb egyetemi közé tartozó Harvardra, ahol angol irodalomból szerzett diplomát 2016-ban.
Egyik első komolyabb szerepét egyetemistaként kapta: Shakespeare A makrancos hölgy című vígjátékában az egyik főszereplőt, Katalint játszotta. A harvardi diploma megszerzése után nem sokkal a filmvásznon is bemutatkozott, ő volt a 2017-ben bemutatott Like.Share.Follow című film egyik főszereplője.
2022 óta ő alakítja A Gyűrűk Ura előzménysorozatában Eärien karakterét. A Gyűrűk Ura: A hatalom gyűrűi című sorozat tavaly szeptemberben debütált az Amazon Prime Video felületén, az első részt több mint 25 millióan nézték meg, ezzel ez lett a cég legsikeresebb bemutatója.
Nagy András
Az ország háza című dokumentumfilm rendezőjét és operatőrét, Nagy Andrást a magyar közönség elsősorban operatőrként ismerhette meg. Katinka című életrajzi filmben a vezető operatőri feladatokat látta el, a 2022-ben bemutatott Blokád című filmben ugyancsak operatőrként dolgozott.
A 2000-es években Mundruczó Kornél több filmjét fényképezte, a Bibliotheque Pascal, a Fehér tenyér és a Délibáb című filmben Hajdu Szabolccsal, az Örök tél, a Berni követ és a Félvilág című alkotásban pedig Szász Attilával dolgozott együtt.
Számos szakmai díj birtokosa, a Magyar Filmszemlén többek között a Balra a nap nyugszik, a Johanna, a Fehér tenyér és a Bibliothéque Pascal című filmért is megkapta a legjobb operatőr díját, utóbbiért az ostravai filmfesztiválon, a kaliforniai Tiburonban és a Közép-európai Filmek Fersztiválján is operatőri díjat vehetett át.
Somogyi György
Alfabéta-díjas képregényíró, forgatókönyvíró, író, a Metropolitan Egyetem vendégoktatója, forgatókönyvírást és dramaturgiát tanít. Írt reklámfilmeket, tévéfilmeket, tévésorozatokat, mozifilmet, kisfilmeket. Saját ötletéből írt Kockaember című kisfilmje 27 országban 81 fesztiválon 29 díjat kapott, a Szabó Magda azonos című regényéből Szélesi Sándorral közösen írt Pilátus (rendezte: Dombrovszky Linda) pedig 2021-ben a legjobb tévéfilmnek járó Magyar Filmdíjat vehette át.
Fiatal kora óta erős vonzalmat érez a science ficton műfaj iránt, ezért időnként sci-fi novellákat is írt, amelyek különféle magazinokban (Roham, Galaktika, Átjáró), vagy éppen antológiákban jelentek meg. Magyarországon egyedülálló Kittenberger című képregénysorozata (társíró: Dobó István, rajzoló: Tebeli Szabolcs) az, ami igazán a szívügye. 2016-an jelent meg az Alfabéta-díjat kapott első rész (Fabriqué en Belgique), 2018-ban pedig a 2. rész, A hiéna átka címmel. Ugyanebben az évben jelent a Helka – A Burok-völgy árnya című képregénye, amelynek szintén Tebeli Szabolcs volt a rajzolója.
