A tartalom:
MAGYAR MŰHELY
A 44. Filmszemle filmek hiányában elmaradt. Jobb is így, talán idén is össze lehetett volna még tolni egy újabb fapados szemlét három-négy félpénzen készült játékfilmmel, de ez csak elfedte volna a botrányt, hogy a magyar film haldoklik. A kultúrpolitikusok ugyan két éve azt ígérik, hogy rögvest újraélesztik, maholnap felkel és jár, és frissebb-fittebb lesz, mint valaha. De a számok mást mondanak.
- Schubert Gusztáv: Einstand 2.0 (Filmszemle helyett)
TERRORMOZI
A filmes világ némi spéttel látott neki feldolgozni. az iraki, afganisztáni háború, és a terroristák elleni hadjárat tanulságait. Ám ami késik, nem múlik: a frissebb filmekben (hogy csak a Zero Dark Thirty-t említsük) olyan akut politikai, katonai, sőt társadalmi kérdéseket boncolgatnak, amelyek felvetése korábban szinte elképzelhetetlen volt.
- Barotányi Zoltán: Sötét helyek (Amerika háborúban a terror ellen)
- Géczi Zoltán: Az amazon háborúi (Kathryn Bigelow, a haditudósító)
- Baski Sándor: Az elnök sorozata (Michael Cuesta: Homeland – A belső ellenség)
FRIEDKIN
Új-Hollywood alapítóiként, legfontosabb rendezőiként legtöbbször Coppolát, Scorsesét, Spielberget és Lucast említik, miközben a Francia kapcsolat és az Ördögűző a hetvenes évek Amerikájának legsikeresebb filmjei közé tartoznak, Friedkin pedig sokban hasonlít fenti kollégáihoz. Filmjei elsőrangú mainstream zsánerdarabok és grindhouse rommoziba illő exploitation-filmek egyszerre.
- Csíger Ádám: Portyán Hollywoodban (William Friedkin)
- Orosdy Dániel: Az elveszett cirkálás (Kultmozi: William Friedkin: Portyán)
GÖRÖG ÚJ HULLÁM
- Pálos Máté: Idomított kutyák (A görög újfilm)
CHYTILOVÁ
- Zalán Vince: A harmadik jelentés (Chytilová „százszorszép” filmjei – 2. rész)
G-MAN FILMEK
Az amerikai filmcenzúra irányítói 1933–34 táján megelégelik, hogy az általuk megszabott direktívákat az alkotók és a gyártók gyakran semmibe veszik. Sok egyéb mellett az kiváltképpen bosszantja a Hays Iroda vezetőit, hogy a rokonszenvet keltenek a teljességgel antiszociális bűnözők iránt. A cenzurális előírások érvényesítésének megszigorítása 1934-től döntően átalakítja a klasszikus gengszterfilmet. Ennek jele, hogy feltűnik a színen a „szociális gengszter” (aki idővel megtörik, és tudomásul veszi a világ legitim játékszabályait), továbbá megszületnek az első G-Man (’Government Man’ )-filmek , amelyekben az erős gengszterimágóval bíró színészek – Edward J. Robinson, James Cagney – a törvény képviselőinek zubbonyát öltik fel.
- Pápai Zsolt: Szolgáló és védő gengszterek (Klasszikus G-Man-filmek)
FILM/REGÉNY
- Varró Attila: Kész mozi (Paul Lieberman: Gengszterosztag)
- Sepsi László: Felnőni a feladathoz (Ruben Fleischer: Gengszterosztag)
TELEVÍZIÓ
- Huber Zoltán: Önismereti tréningek (Tévéhősök identitásválságban – 2. rész)
KÖNYV
- Kelecsényi László: Godard – mindörökké (JLG – Jean-Luc Godard dicsérete…)
MOZIPEST
- Kolozsi László: Nekünk legyen mondva (SZFE filmrendező osztály: Nekem Budapest)
HATÁRSÁV
- Nagy V. Gergő: Gyógyhatás (Mike Figgis – Jeremy Deller: Orgreave-i csata)
KRITIKA
- Margitházi Beja: Az Ördög háta mögött (Cristian Mungiu: Dombokon túl)
- Horváth Eszter: A lét kerekén (Leos Carax: Holy Motors)
- Margitházi Beja: Közel, Európában (Agnieszka Holland: A város alatt; Olthatatlanul)
- Varró Attila: De, leányálom (Harmony Korin: Spring Breakers – Csajok szabadon)
- Huber Zoltán: Tollbamondás (Mike Newell: Szép remények)
Legyél a Filmvilág mecénása: Vedd meg, védd meg!
A Filmvilág már az interneten (dimag.hu) is előfizethető és olvasható!
