Lakner Artúr regényének modernizált adaptációja egy kislányról, Dorkáról szól, akit anyukája halála után egyedül nevel az édesapja. Az apa egy napon hazahozza új szerelmét, Violát, aki teljesen elcsavarta a férfi fejét. Dorka viszont átlát a szitán és rájön, Viola nem az a kedves nő, akinek mutatja magát – apja szerelme ezért elküldi egy nyári táborba a lányt, hogy ne legyen láb alatt.
Pálmai Anna (werkfotó: Bara Szilvia)
A kamerával szemben Dorka (Marczinka Bori) és leendő mostohája, Viola (Pálmai Anna) álltak. A kissé szürreális, báli hangulatot erősítette, kislány színes szoknyával keresztezett lovagló ruhát a felnőtt színésznő pedig vérvörös, ránézésre akár Szörnyella de Frász szekrényéből is származható kosztümöt viselt. Kulcsjelenetnek voltunk szemtanúi: a menyasszony éppen riválisát, a jólelkű Esztert (Csobot Adél) igyekszik besározni a kislány szemében, akivel a lány a táborban ismerkedett meg. Talán a sok idegen szem, vagy a fényképezőgépek folyamatos kattogása okozta, de a jelenet többször is megakadt.
Borinak egy kis segítségre volt szüksége a szövegében, majd Pálmai Annának nem sikerült elsőre kinyitnia a ruhájához passzoló kistáskát. Rövidesen mindannyiunkat megkért az egyik asszisztens, hogy a következő próbálkozást csak odakint, a monitoron keresztül nézzük – a rendezők válla felett átlesve úgy tűnt, így tényleg zökkenőmentesebben ment már a felvétel.
Akkor csináljunk belőle Disney-filmet
„Három évvel ezelőtt még egy másik rendező keresett meg az ötlettel. Már akkor is indokoltnak tartottam, mert a családi mesefilm abszolút hiány a 80-as évek óta’’ – mesélte az El a kezektől a papámtól! producere, Helmeczy Dorottya. Az eredetileg elképzelt tévéfilmes változat aztán nem került megvalósításra. „Tavaly átgondoltuk, és úgy döntöttünk, próbáljuk meg inkább mozifilmként, és akkor már csináljunk belőle egy ’Disney-filmet’, mert olyanban tényleg senki sem gondolkozik itthon.”
.jpg)
Dobó Kata (fotó: Bara Szilvia)
Az alapanyag több forgatókönyvíró kezén is átment, de a legjobban Horváth András Dezső verziója tetszett nekik: „Zseniális forgatókönyvet rakott le az asztalra, visszaírta hagyományos mesévé, nagyon meghökkentő látványvilággal, és az egész kapott egy kis amerikai stílust.” Egy nagyszabású közönségfilm lehetőségét érezte benne, ehhez keresett rendezőt: „Disney és Tim Burton közé tenném a stílusát, olyan rendezőre volt szükség, akinek hasonló a víziója. Egyértelmű volt, hogy ez csak Dobó Kata lehet.”
Kezdettől fontos szempont volt a producer számára, hogyan dobják majd a piacra a filmet, emiatt a főszereplő megtalálásához nemcsak a filmes, hanem a zenei színteret is átfésülték: „Olyat kerestünk, aki amellett, hogy kedves, bájos és tud énekelni, nagy marketing- és hírértéke is van’” – a választásuk Csobot Adél énekesnőre esett. A kislány szerepére viszont kifejezetten új arcot kerestek, megtalálásához 400 jelentkezőt néztek végig: „Az Apád-anyád idejöjjön volt a fejünkben, amiben annak idején felfedezték Lindsay Lohant. Addig nem álltunk meg, amíg meg nem találtuk azt a kislányt, akiben megvan a plusz varázslat.”
A film rendezője egész délelőtt a szettben dolgozott, de egy rövid átállás alatt tudott időt szakítani ránk. „Amikor a gyerekek belépnek egy új szettbe, és megjelenik a csodálkozás és az öröm az arcukon” – mesélte Dobó Kata arról, hogy mit élvez a legjobban a forgatásban. „A mesefilm nem csak a gyerekeknek szól, azért jó, mert ez egy családi program. A mesékre szükség van, egy kicsit a felnőtteknek is, főleg egy olyan időszak után, mint amilyen a mostani volt. 2020 után szerintem egy nagy felüdülés lesz ez a film.”
.jpg)
(werkfotó: Bara Szilvia)
A legjobban Dorka figurája áll közel hozzá: „A tisztasága, derűje és az életszeretete. Mindazok után, ami vele történt, mégis megtalálja mindenben a jót. Szeretné a mostohát, ad neki esélyt, a naivságával megpróbálja befogadni az életébe. Aztán ahogy a kezébe veszi az irányítást, és ő maga oldja meg a nehéz helyzetet. Szerintem minden gyerek ilyen szeretne lenni.”
Végig szorosan együttműködött Valtz Gábor látványtervezővel: „Nagyon egy húron tudunk pendülni, bízom az ízlésvilágában. Ugyanez érvényes Bárdosi Ibolyára, aki a jelmezekért felelős. Ez klasszikus csapatmunka volt. Az előkészítés a filmezés egyik legjobb része, mindig sajnálom, amikor magunk mögött hagyjuk. De persze a forgatás és az utómunka is fantasztikus.”
Egy nagy mesevilág, amibe az ember belecsöppen
Csobot Adél különleges, zöld kosztümben, fejdísszel készült aznapi jeleneteire: „Ez egy virágjelmez, margarétát jelképez. Nagyon vártam, hogy végre nekem is legyen egy ilyen, mert a többieknek sokkal több feltűnő jelmeze van a filmben, nekem ez. Eszter többi ruhája ennél jóval letisztultabb, de mindegyikben nagyon benne van a személyisége. Kis horgolt virágok vannak rajtuk, Eszter a történet szerint saját maga díszítette fel őket” – Adél kifejezetten magáénak érzi Harmat Esztert , aki a tábor fiatal és lelkes tanárnője: „Szerintem van bennünk hasonlóság, ő is egy nagyon pozitív, derűs személyiség. Mindig úgy szoktam mondani, hogy kicsit olyan nekem, mint egy virágoskert.”
Csobot Adél (werkfotó: Bara Szilvia)
Énekesnőként és televíziós műsorvezetőként országosan ismert, korábban színpadon is játszott, filmben viszont először kapott szerepet: „Nagyon bennem volt, hogy ebben is kipróbálnám magam, még mindig hihetetlen, hogy valóra tudott válni és most itt vagyok. Az első forgatási napom meghatározó volt, nem fogom elfelejteni, amikor először magamra öltöttem Eszter jelmezét, megkaptam a sminket.”
„Nagyon kedves történet, az egész egy nagy mesevilág, amibe az ember belecsöppen. Szeretem a meseszerűségét, hogy bármi megtörténhet, mert varázslat van benne. Emiatt minden olyan magától értetődő, nem kell megmagyarázni” – foglalta össze, hogy mi fogta meg legjobban a történetben. Számára ez a mesevilág már a felvételek előtt elkezdődött: „Amikor először megpillantottam a martonvásári külső díszletet, az is egy WOW-élmény volt, hogy úristen, hová csöppentem! Ez nem csak a vásznon lesz mese, hanem már önmagában az, amikor egy ilyet meglátsz.”
Szintén elsőfilmes főszereplő társával, Marczinka Bori könnyedén megtalálták a közös hangot: „Az első perctől kezdve könnyed kapcsolódás volt. Eleve nagyon szeretek gyerekekkel lenni, de korábban még nem volt szerencsém velük együtt is dolgozni. Bori egy elképesztően nyitott kiscsaj, akit csak szeretni lehet.”
Marczinka Bori (középen) (werkfotó: Bara Szilvia)
A 10 éves Marczinka Bori saját szerepében azt szereti a legjobban, hogy Dorkaként egy merész kislányt játszhat. A forgatási helyszínek is nagyon tetszenek neki: “Az éjszakai forgatások pedig gyönyörűek, ahogy meg vannak világítva és ahogy minden részletre figyeltek"- mesélte.
Dorka féltett apukáját Bokor Barna, marosvásárhelyi születésű színész alakítja, akit korábban még nem láthattunk magyar nagyjátékfilmben. „Özvegy és apasági problémái vannak, folyamatosan kétkedik magában. Eléggé önmarcangoló típus. Most abban a projektben van, hogy hazahozza a könyvelőnőt és bemutatja a kislányának, hogy íme, mától ő lesz az anyukád.” – mesélte a szerepéről. A figurához személyes szinten is tud kapcsolódni: „Rengeteg dolog van az életemben, ami hasonlóképen alakult.”
Dobó Katáról rendezőként szerinte egészen más kép él a legtöbbekben, mint amit ő élőben megtapasztalt: „Nagyon megszerettem Katát. Korábban még nem találkoztunk, de valami olyan természetességgel kezdtünk el dolgozni, mintha már nagyon régóta ismernénk egymást. Szeretem finom instrukcióit, nem telepszik rá a színészre. Belőled dolgozik, arra kíváncsi, hogy mi van benned és abból építkezik.”
Dalolnak, táncolnak, segítenek
Hasonló szerepben még nem láthattuk Nagypál Gábort a vásznon, legalábbis egyszerre ennyifélében biztosan nem: „Az első bemutatkozásában azt mondja, hogy ő a kertész, de volt már sofőr, pincér, vezetett kukásautót és szűkebb szakterülete a bűvészet. Tényleg mesebeli figura, aki mindent tud. Elvileg.” – meséli Friciről, a kertészről, aki Dorka segítője a felnőttek világában. „Izgalmas szerep, már pusztán azért is, hogy megtalálni azt a játéknyelvet, aminek a határain belül működik. Nyilván máshogy játszik az ember egy ilyet, mint egy Alvilágot vagy egy Aranyéletet. Izgalmas, mert teljesen más színészi eszközöket igényel.”
Nagypál Gábor (werkfotó: Bara Szilvia)
A bűvészkedés a valóságban nem az ő terepe, de a film kedvéérét gyakorolnia kellett: „Volt egy segítségem, még az előkészítés alatt gyakorolgattunk alaptrükköket – kapd fel, tedd oda, eltűnik és előkerül – ezek nagyon könnyűnek tűnnek, de vért izzadsz velük. A kamera előtt csinálok ilyeneket, de ebben a pillanatban még nem tudom, hogy mennyi marad majd belőlük a filmben.”
Az első táncjelenete fájdalmasan alakult, ráadásul a 45. születésnapján: „Egy táncjelenet közben elszakítottam a bokaszallagjaim nagy részét. Felugrottam tízszer, tizenegyszerre rosszul fogtam talajt, és alám csavarodott a bokám. Ez volt az első táncbetét, de a kutyáé lett az a nap. Elvileg a forgatás végére került át, addigra már a bokám olyan állapotban lesz, hogy újra tudom venni.”
Friciként extravagáns arcszőrzetet és jelmezeket visel, amik segítik neki megtalálni a figurát: „Nem én vagyok a sminkesek kedvence ezzel a kétórányi reggeli szőrözéssel. Öt órakor elkezdünk ragasztani, hogy hétre kész legyen. De rengeteget hozzáad a szerephez. Ennek a Fricinek egyetlen egy eleme sem olyan, ami én is lennék egy kicsit az életben, de káprázatos ruhái vannak. Nagyon élvezem azokat a helyzeteket, amikor ilyen karakterformáló jelmezeket kapok.”
Gubás Gabi és Bokor Barna (werkfotó: Bara Szilvia)
Gubás Gabi is hosszabb időt szokott sminkben tölteni, hogy átlényegüljön Kamillává, a tábor tekintélyt sugárzó, idős vezetőjévé. „Örültem, hogy ilyen szerepet, egy idősebb karaktert kaptam, akiről nem feltétlenül én jutnék az eszébe mindenkinek. Színpadon már játszottam nagymama korabeli szerepet de most végre filmben is átváltozhatok. Reggelente három órán át építik ezt a csodát” – mesélte, miközben telefonján megmutatta a fotókat Kamilla elképesztően tornyosuló frizurájáról. „Nagyon imádom, hogy eléggé szigorúnak tűnik, de habókos, szerethető, figura, akinek az a feladata, hogy az Adél karaterét rábeszélje arra, hogy hallgasson a szívére.”
Az El a kezekkel a papámtól! a Megafilm produkciójában, az NFI támogatásával készül. Rendezője Dobó Kata, technikai rendezője Gulyás Buda, forgatókönyvírója Horváth András Dezső, producerei Kálomista Gábor, Helmeczy Dorottya. A film forgatása októberben ér véget, mesevilágát a terv szerint 2021-ben láthatjuk a mozikban.
