Kapcsolódó anyagok

Litauszki János: Nővérek várólistán

Pálos György: Mit tudjátok, ki vagyok én

Sós Ágnes: Őrült szerelem ez

Nemes Gyula: Letűnt világ

Erdélyi János: Andris

Az alkotók legfőbb érdeme pedig, hogy hagyták érvényesülni alanyuk rendkívül érdekes személyiségét, amit semmi és senki sem szorít háttérbe: a kamera végig egyedül Gyurikát követi. Végig mellette van, amikor bemutatja városa, Pécs nevezetességeit, megmutogatja lakóhelyét és maga rajzolta képeit, mesél gyerekkoráról, viccesen grimaszol, majd váratlanul zavarba jön a kamerától; van, hogy gondol egyet, s leül vagy éppen nekiiramodik, a kamera közben végig vele, és ráközelít, mikor vágyairól beszél (ekkor nem is premier, hanem szuperplánt kapunk). A Gyurika nem akarja megfejteni Gyurikát (jellemzően még betegsége részleteit sem tisztázza), egyszerűen csak röviden bemutatja ezt a tündéri figurát. Nem akar tehát sokat, annyit viszont elér, hogy teljes játékidejét, azt a 23 percet mosolyogva nézzük végig – és már ez is nagyon, nagyon sok.