filmhu:Megítélésed szerint, hogyan szerepel a Terminátor 3? Elégedett vagy
az eredményekkel?

Andy Vajna: Nézzük a tényeket: az első héten a film 85 millió dollárt csinált, ez minden idők második legjobb nyitánya, csak a Mátrix 2. kezdett jobban.
Mivel egy 12 éves franchise-ról van szó, először vissza kellett építeni a mítoszt a közönség lelkébe. Az, hogy a második hétre a bevétel kb. a felére zuhant, nem meglepő. A T3-hoz hasonló reklámkampánnyal induló filmek rendszerint ekkorákat esnek. Ennek több oka van, például az, hogy az első héten 8000 moziban vetítik a filmet, a második héten viszont csak 6000-ben. Csökken a vásznak száma és ezzel arányosan csökken a nézőszám is. Az USA-ban 150 milliónál tartunk, a világon 370 milliónál. Mi büszkék vagyunk erre az eredményre, de különösen annak örülünk, hogy a sorozat ennyire élt a közönség emlékezetében.

filmhu: Mi az a bevétel, ami fölött elmondható, hogy a film megérte anyagilag?

A. V.: Szerencsés helyzetben vagyunk, mert lényegében a moziforgalmazásból visszatér a költség. A mi filmünkhöz hasonló nagy nyári blockbustereknél, mint a Hulk, a Spiderman, vagy a Mátrix, maga a film hoz kb. 180 milliót, és a DVD-videó eladások még egyszer ennyit, ha nem többet. Éppen ezért igen jó jel, hogy a T3 már a moziban megérte a pénzét.

filmhu: Korábban utaltál rá, hogy sok nehézséggel kellett megküzdenetek,
mire elkészült a film. Megemlítenél néhányat ezek közül?

A. V.: Persze. Az első gond a jogok megszerzésével volt, melyeket 50%-ban
az időközben tönkrement produkciós cég, a Carolco birtokolt, míg a másik 50%-ot James Cameron volt felesége tudhatta magáénak. Csak a jogok megvétele 6 hónapig tartott. A következő probléma az volt, hogy Arnold Schwarzenegger nem akarta elvállalni a szerepet, ha nem Cameron rendezi a filmet. Arnold elmondta, hogy ők egy csapat és hogy lojális marad a rendezőhöz. Jim Cameron viszont nem volt hajlandó velünk dolgozni. Megsértődött, amiért nem rohantunk hozzá könyörögni, hanem először megszereztük a jogokat. Mi meg nem szoktunk nagyon könyörögni senkinek. Nem ez a stílusunk. Két választásunk volt. Vagy kitalálunk egy Schwarzenegger nélküli történetet, vagy írunk egy olyan forgatókönyvet, ami tetszik Arnoldnak, annyira, hogy még Cameron nélkül is elvállalja.

Végül sikerült az utóbbi, Arnold igent mondott. Ekkor ismét megkerestük Jim Cameront, aki két hétig válaszra sem méltatott minket. Mi meg tovább léptünk, és kerestünk egy kisebb ego-jú rendezőt, Jonathan Mostow-t, aki már két komoly filmet is csinált (U-571 és A félelem országútján - a szerk.), de ekkora labdába még nem rúgott. Ezzel kockázatot vállaltunk, de maga Cameron is egy kockázat volt annak idején. Szeretünk kisebb nevű rendezőkkel dolgozni, akik nálunk kezdik el építeni a karrierjüket. Hasonló módon kapta meg Paul
Verhoeven (Csillagközi invázió, Árnyék nélkül, Robotzsaru, - a szerk.) az Emlékmást meg az Elemi ösztönt, vagy Roland Emmerich (A függetlenség napja, Godzilla, A hazafi - a szerk) a Stargate-et, amikor még nem voltak olyan nagy nevek. Kisebb nevű rendezők mellett, mi is jobban meg tudjuk valósítani saját ötleteinket.

filmhu: A jogok megvétele csak a T3-ra szól, vagy korlátlan számú Terminátor filmre?

A. V.: Minden Terminátor-film joga a miénk egészen a T-akárhányig. Még nem tudom, hogy lesz-e folytatás. Ha találunk egy olyan sztorit, ami tetszik, akkor van rá esély. Persze a legfontosabb kérdés az, hogy a közönségnek kell-e még egy epizód. Egyébként szerintem már rég nem Schwarzeneggerben van az igazi fantázia. Az egész robotika-problematika egyre aktuálisabbá válik. Egyre jobban ki vagyunk szolgáltatva a robotoknak. Ez, mint téma érdekes.

filmhu: Nem futotta már ki magát ez a téma? Nagyon sok film foglalkozott már robotokkal.

A. V.: Egyáltalán nem. Például még szó sem esett magáról a harcról. Hogy
hogyan aratnak győzelmet az emberek a robotok fölött.

filmhu: Könnyen lehet, hogy Schwarzeneggerből politikus lesz. Jó ötletnek
tartod a dolgot?

A. V.: California az utóbbi években sok borsot tört a filmszakma orra alá.
Hollywood majdnem teljesen üres. Minden film máshol forog, mert olyan
kedvezőtlenek a feltételek. Arnold ezt a folyamatot tudná visszafordítani, kedvezményekkel visszacsalogatná a produkciókat. Persze nem tudom, hogy konkrétan mik a tervei, a kampányában nagyon hallgat. De az előrejelzések szerint 53%-on áll.

filmhu: Milyen filmtervekkel foglalkozol jelenleg?

A. V.: Nagyjából 20 különböző projecten dolgozunk. A legközelebbi egy Evermere című film lesz, melyet röviden úgy jellemeznék, hogy a Harry Potter és A Gyűrűk Ura keresztezése. Egy fiatal gyerek egy természetfeletti világban kalandozik. Sony-Columbia produkció lesz, és jövőre kezdjük el. Az eredeti forgatókönyvet David Goyes írta, igen jó fantáziája van az úrnak.

filmhu: Tudatosan olyan tervet kerestetek, mely a két fantáziafilm világát idézi?

A. W.: Nem, ez egy véletlen egybeesés. Már négy éve dolgozunk az ötleten,
tehát jóval A Gyűrűk Ura előtt megvolt a szándék, hogy egy ilyen filmet
csináljunk.

filmhu: Vannak olyan filmjeid, melyek különösen közel állnak hozzád?

A. V.: Ha egy filmet én gyártok, az mindig közel áll hozzám. Akkora energia
kell egy ilyen produkcióhoz, hogy ha nem szereted, akkor nem tudod megcsinálni. Nyilván fontos, hogy megtérüljön a befektetett összeg, mindenki vissza szeretné kapni a pénzét. De mégis azt mondom, a legfontosabb, hogy tetsszen a történet. Muszáj, hiszen felelős vagyok azért a pénzért, amit elköltök. Ugyanakkor nem az íróasztalom fiókjának gyártom a filmeket, hanem a közönségnek - ezt sosem felejtem el.

filmhu: Szerepel-e a terveid között magyar produkció támogatása?

A. V.: Nem látom értelmét ennek a megközelítésnek. A filmnek nincs
nemzetisége, az egy univerzális nyelv. Nem gondolkodom a magyar
filmszakmában. Például a Szabó át tudta lépni azt a bizonyos küszöböt hazai és nemzetközi produkció között, már a Mephistóval. Bebizonyította, hogy magyar rendező, vagy forgatókönyvíró is eljuthat idáig, csak egy jó ötlet kell, egy jó könyv. Meg kell célozni a világot. Ha nincs szándék, és nincs kitartás, akkor nem fog sikerülni. Az egyetlen fontos szempont az, hogy tetszik-e a közönségnek. Például a Herendi megnyerte magának a magyar közönséget. Talán ő lesz az a rendező, aki nemzetközi szinten is teljesíteni tud.

filmhu: Hogyan látod a filmfinanszírozási problémákat Magyarországon?

A. V.: Mindenki a finanszírozásra hivatkozik. Pedig ha jó az ötlet, és hiszel
benne, és meg tudod mutatni, hogy a pénzt amit kaptál nem zsebre vágod, akkor mennie kell a dolognak. Csak elszántság kérdése az egész. A Rubik ki tudta találni a kockát. Miért nem csinálhatná meg egy magyar film ugyanezt? Ötlet kell hozzá, amilyen a Benignié volt, Az élet szép. Olvass forgatókönyveket és gondold végig, hogy hiszel-e annyira a dologban, hogy film legyen belőle.

filmhu: És mi a helyzet egy olyan filmmel, mely filmként működik, de
forgatókönyvként nem?

A.V.: Olyan nem létezik. Ha nincs meg az alapozás, nem építheted fel a tetőt
sem.