A parfüm: Egy gyilkos története című filmhez hasonló, díszes ellentmondás övezi a gasztrofilmes tematikát is: hogyan lehet ízekről, illatokról történeteket mesélni anélkül, hogy a néző megtapasztalhatná azokat? Az ételek esetén nyilván a látvány révén, mely a csúcsgasztronómia és a cukrászat esetében majdnem olyan súllyal esik latba, mint maga a mozgóképen vagy szövegben visszaadhatatlan íz- és textúraélmény.
Ugyan népszerű PR-stratégia a séfekről, cukrászokról és pékekről szóló filmek díszvetítéseit ízletes falatokkal lekísérni, a konyhákban, éttermekben játszódó mozik töretlen népszerűségének okát továbbra is némi homály fedi. Charlie és a csokigyár, Babette feledhetetlen lakomája, Marco Ferreri vonatkozó klasszikusa, Juliette Binoche önmegvalósítása, a csokoládéval leöntött sültcsirke és más különlegességek révén egyértelműen nem csak a gusztusos falatok, hanem más alkotói érdemeiknek köszönhetően szerezték meg maguknak az ételekről szóló filmes toplisták bérelt helyeit (Babette lakomája, A nagy zabálás, Csokoládé).
Marie Antoinette
Tucatjával készülnek a kevésbé karizmatikus gasztronómiai témájú játékfilmek, elsősorban karrier- és felnövéstörténettel (Ízek palotája, A remény receptje, A séf, sőt, ide tartozik A mackó is, melynek második évada augusztusban érkezik a Disney+-ra), vagy egy románccal fűszerezve (Egyszerűen bonyolult), esetleg ezek elegyeként (Az élet ízei, Cseng mester konyhája, Ízlések és pofonok, Bella Martha).
Előfordul, hogy nem az alkotás, hanem a fogyasztás felől közelít egy látványos fogásokat felvonultató mozi (Ízek, imák, szerelmek), mint ahogyan az is, hogy úgy tűnik, egy filmet csak azért raktak össze alkotói, hogy magához az otthoni főzéshez hozzák meg a kedvet (Julie és Julia). Ritka azonban, hogy egy éttermi közegben játszódó film olyan bátor legyen, mint az idén érkező Dodin Bouffant szenvedélye, vagy formabontó módon szólaljon meg, mint a hosszúbeállításos Forráspont, melyben a fine dining stílusú étteremben teljes gőzzel végiggürcölt műszak idegfeszítő hajszaként jelenik meg.
A legemlékezetesebbek azonban talán mégis azok a gyöngyvászonra álmodott süteményköltemények, melyeknek egyébként kevés közük van az adott narratívához, pusztán különleges kellékek vagy díszletek. Aki egyszer látta Sofia Coppola Marie Antoinette-jét, nem felejti el a csodás szoknya- és parókatornyokat látványban tökéletesen kiegészítő tortákat és süteményeket, ahogyan soha nem vetnénk Wes Anderson szemére sem, hogy egy komplett gasztroműsort tűz bele A Grand Budapest Hotelbe, ami maga is úgy néz ki, mint egy pompás, rózsaszín esküvői torta.
A cukrászok legrangosabb világversenyén, Lyonban rendezett Coupe du Monde de la Pâtisserie-n 2014-ben bajnoki címet szerzett Yazid Ichemrahen önéletrajzi regénye nyomán készült az idei nyár gasztrofilmje, a magyar mozikba is eljutó Habcsókok és csillagok. A film a sztárcukrász útját kíséri végig hányatott gyerekkorától és az első, félresikerült “Gâteau au yaourt”-tól, a francia gyerekek kedvenc süteményétől, melyhez csak a receptben szereplő joghurt poharával kell kimérni az alapanyagokat, így még egy tízéves fiúcska is képes elkészíteni.
Habcsókok és csillagok
A film hazai mozibemutatója és A mackó új évadának érkezése apropóján szedtünk össze nyolc magyar filmet, melyekben emlékezetes édességek szerepelnek, többek között egy hűsítő sztracsatellafagyi és néhány klasszikus desszert is.
Budai cukrászda
A privát boldogság és a társadalmi felemelkedés párharcáról szóló, kesernyés Kabos-vígjátékban Perczel Zita veri a habot olyan édes bánatossággal, amire egyetlen KitchenAid sem képes. Az általa alakított hősnő, Kassay Ilonka (Perczel) úrilány, ám édesapja, a volt bácskai földbirtokos (Gózon Gyula) rózsadombi cukrászdájában kénytelen dolgozni, mert a vállalkozás a csőd szélén áll.
Hab
A híres újlipótvárosi butikcukrászda, a Chouchou édességei alakítják a Kerekes Vica által játszott Dóra híres szerelmespárokról elkeresztelt süteményeit a leglátványosabb magyar cukrászdafilmben. A filmbeli sütemények mesések, ám a bolt, Dóra gyatra üzleti érzéke miatt mégis ugyanúgy haldoklik, mint egykor Kassay Ilonka budai cukrászdája. Dóra kétségbeesetten keresi a boldogulást, de egészen máshol, mint egykor Ilonka: nem a házasság intézményében, hanem a családi vállalkozásoknak kiírt pályázatok között – ugyan se férje, se gyereke nincsen.
A film elérhető a Netflix és a Filmio kínálatában.
Nikó
Régebben szerette az epres csokikat, de terhesen hányt tőle Nikó, egy kiégett anya, aki egy nap váratlanul lelép otthonról. Ki ne érezné néha úgy magát, mint Korom Anna hősnője, a végletekig kiborult asszony, de azért kevesekkel fordul elő, hogy anyaszült meztelenül sétáljon be egy benzinkúti shopba, hogy többek között egy egész doboz csipsszel és egy Wunderbaum-autóillatosítóval induljon tovább. Székely Rozi emlékezeteset alakít ebben a szürreális ámokfutásban, a film legjobb jelenetében Nikó az éjszakai mezőn, a kocsijában ülve fogyasztja el a kaktuszjégkrémet, és közvetlenül utána még egy cukorka, a korábban megkezdett csipsz, majd némi rövidital is szerepel a menün.
Veszélyes lehet a fagyi
Habosított műzsír. Így becézi a film valóban, és nem csak a cím miatt emlékezetes, bizarr, vödörből szedett fagylaltját a főszereplő iker lányok luxusabbika, ami, bevallom, olyan látványosan furcsa volt, hogy életemben először kedvet kaptam egy Unikornis, vagy Hupikék törpikék elnevezésű fagyihoz. Szilágyi Fanni elsőfilmjében a fagylalt azonban csupán a varázslat és a szürreália határán ragadt, emlékezetes motívum, a filmnek kevés köze van a cukrászdák világához.
A film elérhető az HBO MAX-on és a Filmión.
Sose halunk meg
Az a tied, amit megeszel – hangoztatja a vállfaárus Gyuszi bácsi az ország egyik legendás kedvence, a Sose halunk meg hajszolt csúcsjelenetében. Bár a film krémesevő-versenye valószínűleg ugyanúgy nem hozta meg az étvágyunkat, mint az Indul a bakterház szilvás gombóca vagy a Veri az ördög a feleségét rántott húsa, de a két nagy klasszikus magyar desszert iránti töretlen rajongásnak azért hiteles mementói.
Abigél
Ahogyan Alice Rohrwacher a Disney számára készített kisfilmjéből (Le Pupille), úgy a Szabó Magda regényéből készült filmsorozatból is többek között azt tudhattuk meg, hogy az egyházi bentlakásos iskolákban az uzsonnák és sütemények a hétköznapok monoton, szürke és szigorú rögvalóságával való szakítás eszközei. Míg szájtátva nézzük a Le Pupille háborús időkben is hetven tojásból készülő, vörös Zuppa Ingleséjét, Zsurzs Éva Abigéljében a csomagban kapott pozsonyi kiskiflik csak újabb aprópót szolgáltatnak a lányoknak, hogy Vitay Georginát kínozzák, akinek csak első pillantásra van vízilólelke, valójában a szemét is kisírja. Horn Mici uzsonnája azonban mindenkit kárpótol.
Sztracsatella
„A magáé milyen?” – „Valami a capella! Szar. Ezek ilyen újgazdagok” – bolondozik filmbeli szeretőjével a szentendrei fagylaltosnál az egykor magyar Woody Allenként számon tartott Kern András. A címadó fagylalt jelenete ugyanolyan röpke, mint Szilágyi Fanni filmjéé, de itt a szerelmi kapcsolat beteljesedésére utal, ahogyan az is, hogy Eszenyi Enikő kedélyesen pózolva fogyasztja el ugyanebben a montázsban a lángost és a szőlőt. A kapcsolat tiltott és ugyanúgy egzotikus, mint a kilencvenes években újdonságnak számító fagylaltíz, de azért jobb a csokoládé és a vanília.
+ 1
Pom pom meséi
Csukás István, Sajdik Ferenc és Dargay Attila álomszerű, felejthetetlenül játékos világában Gombóc Artúr mindenféle csokoládét szeret, a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét. A történet persze elsősorban nem róla szól, hanem az iskolába siető kislányról, Picurról, akinek a fejére pottyan cimborája, Pom pom, hogy valami furcsa lényről szóló történettel álljon elő. A hetvenes-nyolcvanas évek kultikus gyereksorozatát 26 epizódban vetítette a televízió.
