„Nagyon nagy találkozás volt, örültem, hogy pont ezzel a könyvvel sorsoltak össze” – dicsérte Goldberg Emília a Lerepül a hülye fejetek című regényt, amelyet egy mini-sorozat formájában szeretne feldolgozni. A könyv szerzője Hartay Csaba, aki a népszerű Viharsarki kattintós blogról is ismert, és aki kamasz hőseihez hasonlóan maga is Szarvason nőtt fel. Tizenéves élményeit sűrítette bele a regénybe: nyári pecázásokat, téli korcsolyázásokat, ügyetlen csajozásokat és megannyi kamaszos komiszságot.
„Hartay Csaba első regénye kőkemény életrajz a '90-es évek Magyarországáról, gimis bulikról és haverokról. A nyelvében sem szépelgő sztori végül a 2000-es EFOTT-on zárul egy kimerítő éjszakával, ahol megszületik a Részegek Hadserege. Vadító és vidító könyv, semmi nem maradt ki belőle, amitől egy kamasz fejest ugrik az életbe – kivéve talán egy dolgot, az iskola imádatát. Shado és csapata. Lakótelep, holtág, kollégium – bandázás a gyermekkori tájban. Ha tényleg van olyan, akkor nemzedéki regény. Durr, egy pofon” – ez az összefoglaló volt olvasható az első kiadás hátoldalán.
Goldberg elmondta, hogy a Lerepül a hülye fejetek inkább novellák füzére, egy lekerekített történet helyett inkább hangulatok megragadásával és sztoritöredékekkel érzékelteti, milyen volt felnőni a rendszerváltás környékén Szarvason, ezért nem tartozik a könnyen filmre adaptálható könyvek közé. Viszont a forgatókönyvírót nagyon megfogta, ahogy Hartay a vidéki élet lassúságát ábrázolta. „Mindez nagyon passzol az én gyerekkori élményeimhez, bár én félig a Dunántúlon, félig Pesten nőttem fel.”
Veszprémben, a Filmre vele! eredmény hírdetése után
Amikor Móray Gáborral, akivel már több forgatókönyvet jegyeznek közösen, a megvalósítás lehetőségeiről gondolkodtak, arra jutottak, hogy érdemes volna erős műfaji keretet adni a Hartay által megfogott életérzésnek, így végül is egy krimibe helyezték át a regény kamasz hőseit: „A főszereplők egyike pár évvel korábban véletlenül elkövet egy gyilkosságot – hogy melyikük, az a műfaj szabályai szerint az utolsó pillanatig titok marad –, és a bűneset a rendszerváltáskor egy nyugati beruházás kapcsán ismét felszínre kerül” – fogalmazott sejtelmesen Goldberg.
Ahogy a regényben, úgy a mini-sorozatban is fontos motívum lesz a pecázás, egyik éjszaka a halőr elől menekülnek a srácok, és akkor történik meg a tragédia. A fiúk évekig hordozzák a súlyos, közös titkot, majd amikor jóval később újabb bűnjelek kerülnek elő, még nagyobb bajba kerülnek, mert nyomozni kezd a rendőrség.
„Érkezik Pestről egy nyomozó, aki mit sem tud a vidéki életről, és elindul a visszaszámlálás, hogy a bűnös mikor bukik le. A felfokozott helyzet a barátságokat és a formálódó szerelmeket is próbára teszi” – folytatta Goldberg, aki elárulta, maga is eltöltött egy nyarat Szarvason, és megragadta a tájból sugárzó misztikum, így szerinte jól passzolna a bűnbe eső, és az elől menekülő, közben a tipikus kamaszkori dilemmákkal is küzdő srácok történetéhez a David Lynch-i hangulat.
Az ifjúsági thriller a gyilkossági szál izgalmas felgöngyölítése mellett egy történelmi fordulóponttal, a rendszerváltással is foglalkozni szeretne: egészen pontosan azt akarja megvizsgálni, mi történt vidéken ’89-ben, és az azt követő években.
„Megjelenik benne a vidéki rendszerváltás, és az a szomorú felismerés, hogy igazából meg sem történt, vagy ha mégis, felettébb groteszk módon.” A könyv vonatkozó részei mellett saját családi történetei is inspirálták: “Apukám nagy rendszerváltó volt, és ő mesélte, hogy amikor elfogyott az irodában az új fejléces papír, és csak a régi vöröscsillagosat lehetett volna használni, napokra leállt a munka. Anyám falujában évekig nem merték lebontani a szovjet emlékművet, mert 56-ban egyszer már megtették, és aztán visszajöttek az oroszok. A rendszerváltás idején ugyanettől rettegtek.”
Bár a történet a kilencvenes évek elején játszódik, így sokaknak nosztalgikus élményt ígér majd, Goldberg Emília kihangsúlyozta, hogy alkotótársával, Móray Gáborral egy pörgős, szabadszájú, a mai kamaszokat is megszólító sorozatot képzeltek el, ami kendőzetlenül őszinte, realisztikus képet ad a fiatalokról, és így több korosztály számára is izgalmas lehet.
„Hartay Csaba kisregényén hol könnyesre röhögi magát az ember, hol gombóc gyűlik a torkában” – olvasható a könyv egy későbbi kiadásán, és a mini-sorozat kapcsán is valami hasonlóban reménykedünk: azt várjuk tőle, hogy adja vissza a Kőrös-parti gyermekkor megannyi kínját és örömét, és a gyilkossági ügy beemelésével ne csak a tét és az izgalmi faktor emelkedjen, hanem komoly erkölcsi dilemmákkal is szembesüljön a néző.
A Filmre vele! pitchfórumot június 10-én rendezték Veszprémben, a Magyar Mozgókép Fesztiválon.
A pitxhfórum másik győztesével, Somogyi Györggyel készült anyagunk ITT olvasható.
