B. T. S.: Nagyon örülök, hogy még van annyi indulat bennük, hogy érzékelik azt, mi nincs számukra. De a státusz lényegtelen. A financiális háttér esztétikai értelemben nem számít. A magyar filmes fesztiválok hiátusa miatt kerülnek be ide a professzionális filmek is. A pofont remek filmnek tartom, s hiába áll mögötte hivatalos televízió, soha sehol semmilyen díjat nem kapott. Így olyan hülye helyzet alakult ki, hogy a független fesztivál próbálja helyrehozni a szemle hibáit. Viszont a független filmfesztivál így mégse teljesen független, mert a magyar filmezési rendszer összes anomáliája rázuhan. Arra gondoltam, hogy levelet írok a sajtóba és megkérdezem Tímár Pétert és a többieket, hogyan végzik el a feladatukat, ha egy rendszerből nem tudják kiemelni az értéket, mint A pofont, vagy Ferenczi Gábor filmjeit. A nagy filmszemlén egyszerűen felháborító dolgokat látok, rendkívül manipulatív döntések születnek, pedig szerintem abszolút az esztétikai tetszésnek kellene meghatároznia a díjak jellegét.
filmhu: Itt viszont így láthatunk professzionálisan készített filmet, de vajon mi az oka, hogy nem voltak itt Dyga Zsombor, a Buharovok vagy Csáki Lászlói filmjei?
B. T. S.: Valószínű, hogy a Zsomborral saját karrierje elfelejteti, hogy honnan indult, bár az ellenkezőjét bizonyítja, hogy a Tesóban az egyik újságosbódéban ki van téve a Pergő Képek. De kb. ennyi maradt a hálából. Nagyon ritka az olyan, mint a KVB, akik nem hagyják el ezt a területet, pedig csinálnak másféle, nagy filmeket is. De hogy a többiek, Buharovok, Csáki… miért nem, ez valószínűleg lelkületi kérdés. Nem akarom őket elítélni, csak szomorú vagyok: nem tudom, a nagy plénum jobb közönség-e, mint ami itt van. Üzenem nekik: kutyák vagytok.
