Megérkezett Greta Gerwig Barbie-filmjének előzetese! Gerwig a Barbie-kkal kapcsolatos összes dilemmánkat igyekezett beépíteni a filmbe, például, hogy miért pipiskednek mindig a lányok vagy hogy a babarózsaszín univerzumban miért csak két név, a Barbie és a Ken létezik.
Játékautóban furikáznak, tökéletesen szépek, sosem hallottak még a szexről és a valóvilágba is magukkal viszik neonsárga görkorcsolyájukat. Greta Gerwig baba-filmjében Margot Robbie és Ryan Gosling alakítják az elevenként is műanyag Barbie-t és Kent. Gerwig szemmel látható élvezettel merült el a Barbie-panoptikum részletgazdag kidolgozásában, a rikító színű kiegészítők, a terepasztal-város, a színészek érzelemmentesre feszített arca tiszta esszenciáját adják a rágógumi-illatú plasztikvilágnak. Gerwig, és írótársa Noah Baumbach jellegzetes karakterei általában esetlenek és hebehurgyák, és a Barbie legnagyobb ígérete is az, hogy a rendező a feje tetejére állítja a lábujjhegyen pipiskedő figurákat az egész környezetükkel együtt. Ahogy a baba maga, a Barbie nagyszabású, az utolsó hajszálig precízen koreografált hollywoodi produkciónak tűnik, de Gerwig már az előzetesben felvillantja a várható huncutságok egy részét.
Ezek közül a legfeltűnőbb maga a szereposztás: Robbie és Gosling fricskát adnak a szőke nő és a szépfiú karaktereinek, amelyekkel karrierjük javát töltötték. A két főszereplőn túl is sztárparádé várható, a Barbie-ban feltűnik Michael Cera, Will Ferrell, Dua Lipa, valamint a Sex Education sorozat két színésze, Ncuti Gatwa és Emma Mackey is.
Az amerikai mozis bemutatót július 21-re tervezik, a magyar bemutató pedig július 20-ra várható.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.