A BBS '59-es létrehozása, majd '61-es újraalapítása óta különleges szerepet töltött be a magyar filméletben. A belső önkormányzat által irányított stúdió több évtizedes műhelymunkája során mind tematikájukat, mind filmnyelvi megoldásaikat tekintve fontos, merész munkák jöttek létre. A rendszerváltást követően nem, vagy csak elvétve lehetett látni a stúdió hajdani filmjeit, ráadásul a kópiák sorsa, tárolása sem volt biztosított.
Új fejezetet jelentett a BBS életében, amikor a Műcsarnok befogadta a stúdió gyűjteményét. A következő fontos állomást az jelentette, hogy elkezdődött az archívum anyagainak digitalizálása valamint megtekintő kópiák készítése, melyeket az érdeklődők a Műcsarnok könyvtárában ingyenesen megtekinthettek. Ennek köszönhetően hozzáférhetővé és kutathatóvá vált a stúdió filmjeinek jó része. Ezzel egyidőben megélénkült a felsőoktatási intézmények érdeklődése a filmek iránt, és kihelyezett órákra került sor a Műcsarnokban.
 |
| A Műcsarnok befogadta a stúdió gyűjteményét |
2006-ban megjelentették Magyar Dezső Agitátorok c. filmjét DVD-én, amelyet egy BBS-filmekből álló DVD-sorozat első darabjának szántak. A kiállítással egyidőben kerül sor a következő DVD kiadására, ezúttal a '60-as évek rövidfilmjeiből jelenik meg egy válogatás, Kezdetek címmel, mely 8 rendező - Elek Judit, Gábor Pál, Kardos Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Novák Márk, Rózsa János, Szabó István, Sára Sándor - munkáit tartalmazza. A tervek szerint a Filmszemlére újabb két darabbal bővül majd a sorozat.
Kodolányi Sebestény a gyűjtemény történetéről és a Balázs Béla Stúdió Alapítvány munkájáról beszélve a kiállítást a BBS ötven évét feldolgozó projekt záróakkordjának tekinti, mely nem jöhetett volna létre két intézmény, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Műcsarnok példaértékű segítsége nélkül, melyek megfogalmazása szerint „megmentették a BBS filmjeit”. Kodolányi azt reméli, hogy a jubileumi kiállítással újra bekerül a köztudatba a stúdió értékes filmanyaga.
Páldi Lívia, a Más hangok, más szobák kurátora Kodolányival ellentétben nem zárásnak tekinti a kiállítást, sokkal inkább a kinyitás gesztusát hangsúlyozta: az archívum kikerül a kiállítótérbe, s lehetőség nyílik a filmek újranézésére, újraértékelésére. A mozi linearitásával szemben a kiállítótér adta lehetőségeknek köszönhetően párhuzamosan kerülnek elénk bizonyos filmek, s együttállásuk új értelmezéseket hozhat létre. A képzőművészeti kontextusba került filmek felkeltették a gyűjtemény iránti érdeklődést, Páldi elmondása szerint több külföldi kurátor is érdeklődni kezdett az archívum iránt, meghívás érkezett például a Berlini Biennáléra, melyen vetítésekre került sor a BBS filmjeiből.
 |
| Képzőművészeti kontextusba került filmek |
A stúdió történetének bemutatására adott volna a kronologikus elrendezés, ám Páldi Lívia úgy fogalmazott, hogy igazából egy szubjektív emlékmontázst látunk, hiszen nincs egy 'nagy', elmesélhető történet: a BBS különféle korszakainak, alkotóinak, állandó változásainak megannyi története beszélhető el, így a kiállítás a rendszerezés igénye helyett inkább javaslatokat, szempontokat kíván nyújtani. A rendezés a 69-től a 80-as évekig terjedő időszakra koncentrál, különös figyelmet szentelve a dokumentarista és az experimentalista törekvéseknek. A kiállításon a több tucat film mellett számos fotó, dokumentum is helyet kapott, kordokumentumok mellett például a BBS-filmekhez kapcsolódó, meghatározó fotósorozatokat is, Sára, Gaál filmjeikhez készített fényképeit, Féner Tamás, ill. Reisenbüchler tanulmányfotóit.
Az első teremben látható a Keserue Zsolt képzőművész által készített hatalmas „trailer-fal”, melynek képernyőin a stúdió filmjeiből láthatóak párhuzamosan részletek. Itt kaptak helyet Csoszó Gabriella fotói is, a Polcok és George's Room sorozatból. Páldi utalt arra szokásra, hogy egy lakásba belépve lecsekkoljuk a könyvespolcot, ily módon véleményt alkotva annak gazdájáról. A könyvespolcos, privát terekről készített fotók bevezetik a kiállítás egyik kulcsfogalmát: képet kapunk ugyanis azokról a privát- és közterekről, melyekben ezek az alkotói közösségek működtek, s ily módon kirajzolódnak jellegzetes alkotói, közösségi életstílusok, magatartásformák.
A korabeli művészeti élet topográfiáját nyújtja Bodó Nagy Sándor nyomógombos helytérképe. A térkép-installáció egyfajta várostörténeti kutatás, mely azokat a kultikus helyeket mutatja meg, melyeket a korszak művészei, értelmisége látogatott. Az egyik teremben látható egy válogatás Dobos Gábor fényképeiből, valamint Szilágyi Lenke korszakban készített fotóiból, melyek szubjektív naplóként dokumentálják különféle közösségek mindennapjait. A privát és köztér fogalmainak viszonya és átjárhatósága látható a színházi élettel foglalkozó terekben, a lakásokban tartott előadásokról készített fotókon is.
 |
| Egy szubjektív emlékmontázs |
Páldi számára nemcsak az volt fontos, hogy bemutassa, milyen autonóm közösségek álltak azon művészi tevékenységek mögött, melyek a BBS-ben s annak holdudvarában folytak, reflektál arra a térre is, melyben a kiállítás létrejött.
Az egyes termekben különféle válogatásokat láthatunk a BBS-filmjeiből, az új érzékenység filmjeinek megtekintéséhez például egy „szubkulturális ágynak” nevezett hatalmas pamlag áll rendelkezésre. A kiállítás epicentrumaként aposztrofált terem közepén Szalai-Vitézy Leleleplezés c. filmje, ill. Erdély Miklós Verziója áll, e két film köré csoportosulnak különféle válogatások dokumentációkból, archív anyagokból. Párhuzamosan vetítések folynak több teremben, így láthatóak párhuzamosan, egymás mellett a BBS kezdeti korszakát meghatározó rövid, szubjektív etűdök, rövidfilmek, többek között Szabó, Huszárik, Sára munkái. Együtt látható Mátis In memoriam Hajnóczy Péter c. munkája Dobai Archaikus torzójával, vagy egy másik helyen a 70-es évek kísérleti filmjei közül Hajas, Maurer és Enyedi egy-egy filmje.
E néhány kiragadott példa persze csak jelzi a válogatás gazdagságát, melyhez további vetítések is társulnak. A BBS teljes kronológiáját kiadó vetítéssorozat folyik minden nap délután kettőtől a 3-as teremben, melyhez csütörtökönként hosszabbított nyitva tartás és különféle kísérőprogramok várják a látogatókat, többek között e Csütörtöki BBS-estek között kerül sor a stúdió 50. évfordulójára megjelenő, Gelencsér Gábor által szerkesztett tanulmánykötet bemutatójára is.
