Béres Dániel: A filmterv egyike volt a Sarajevo City of Film pályázat nyerteseinek, ami egyben azt jelentette, hogy támogatják a filmet.
filmhu: Hogyan választottad ki a stábodat?
B.D.: Petrik András operatőrrel már a Malter című filmünkön is együtt dolgoztunk. A jelmez és díszlettervező Hamvas Ágnessel pedig egyszer majdnem dolgoztam együtt és már régóta akartam. Most ő azért tűnt ideális választásnak, mert vajdasági magyarként beszéli a nyelvet és nagyon jól megtalálta a hangot a helyiekkel. A többi stábtagot a bosnyákok választották.
filmhu: Hogyan állt össze a költségvetés?
B.D.: Életemben először forgathattam úgy, hogy nem kellett ezzel foglalkoznom. Ez nem jelenti azt, hogy volt elég pénz, de nem tudom pontosan hogy állt össze, a bosnyákok intézték.
filmhu: Mi volt a legjobb élményed a forgatás alatt?
B.D.: Teljesen őrült forgatás volt, egyszerre szörnyű és fantasztikus. Életem egyik legnagyobb élménye, rengeteget tanultam belőle.
filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?
B.D.: Politizálást. Minden érdekel.
filmhu: Milyen díjra érzed esélyesnek a filmedet?
B.D.: Természetesen semmilyenre. Ilyesmi eszembe se jut.
filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?
B.D.: A pályaudvaron a kocsizós snitt. A főszereplő lány beszélgetése a csomagmegőrzős lánnyal. Ráadásul ez volt a legelső jelenet, felvettük vagy 12-szer. Itt kezdett el aggódni a stáb először.
filmhu: Melyik A kategóriás fesztiválon látnád a legszívesebben versenyben a filmed?
B.D.: Ez a film már kering fesztiválokon jó egy éve, úgyhogy a dolog már kicsit lefutott, de azért: San Sebastian és Locarno.
{extrainfo}
filmhu: Hány néző tenne téged boldoggá?
B.D.: 1
filmhu: Mi a legmeghatározóbb élményed a Magyar Filmszemlével kapcsolatban?
B.D.: Bevásárlóközpont.
