Pedig a német állam engedélyének és a fesztivál töretlen optimizmusának egyértelmű az üzenete: a világjárvány itt van, és előreláthatólag még sokáig itt lesz velünk, de a világ nem állhat meg, a filmművészet, a mozi szeretete pedig a streaming berobbanása ellenére töretlenül fontos kell, hogy maradjon. Ezért fogunk a következő egy hétben minden szigorú szabály ellenére boldogan visszaülni a berlini mozikba. Összeszedtünk pár filmet az idei felhozatalból, amit a legjobban várunk.
Dark Glasses (r.: Dario Argento) / szekció: Berlinale Special
Tíz év kihagyás után az üres és fülledt római nyárba kalauzolja vissza nézőit Dario Argento, a giallo nagymestere. Egy hipnotikus napfogyatkozás közepén titokzatos gyilkos járja az utcákat, áldozatai kizárólag luxusprostituáltak. Az egyik kiszemelt áldozata Diana, akinek az utolsó pillanatban sikerül megszöknie, de egy tragikus autóbalesetben elveszíti a látását. Mikor megtudja, hogy a balesetet rajta kívül egy megárvult kínai kisfiú is túlélte, a gondjaiba veszi őt, a gyilkos azonban bosszúra szomjazik. Filmjében a thriller és horror keverékét nagy adag ironiával tálalja, Róma geometrikus építészetének bemutatásával pedig Antonioni előtt tiszteleg. A fesztivál egyik legjobb élményét várjuk Dario Argento visszatérésétől.
Both Sides of the Blade (r.: Claire Denis) / szekció: Hivatalos versenyfilm
A francia szerzői filmes, Claire Denis legutóbb Robert Pattinsont küldte ki az űrbe egy titokzatos emberkísérlet részeként a Csillagok határán (High Life) című filmjében, most pedig Juliette Binoche-t sodorja bonyolult szerelmi háromszögbe. Sara és Jean tíz éve élnek szerető kapcsolatban, találkozásuk idején azonban a nő még Francois, Jean legjobb barátjának volt a szerelme. Egy évtizeddel később egy munka kapcsán újra egyesül a hármasuk, ami rég elnyomott sérelmeket hoz a felszínre. Binoche szerelmei Vincent Lindon és Grégoire Colin lesznek, mindhárman a rendező visszatérő színészei.
Call Jane (r.: Phillis Nagy) / szekció: Hivatalos versenyfilm
Az egyetlen magyar vonatkozású név az idei versenyprogramban, bár Phillis Nagy csak a nevében kapcsolódik hazánkhoz – New York-i születésű alkotó, legismertebb munkája a Carol forgatókönyve. Első rendezésében a 60-as évek Amerikájának abortuszellenes közegébe helyezi a főhősét, egy háziasszonyt, aki ez egészsége megóvása érdekében akarja elvetetni a magzatot, de a férfiak által irányított kórházban nem kap segítséget. Ezután találkozik a ‘Jane’-ek underground társaságával, akik illegális keretek közt támogatják a bajba jutott, abortuszra vágyó nőket. Berlinben minden évben van pár olyan film, ami a sztárparádé miatt nagyobb figyelmet kap, idén a Call Jane az egyik: a főszerepet alakító Elizabeth Banks oldalán Sigourney Weaver, Kate Mara és Chris Messina látható.
Peter von Kant (r.: François Ozon) / szekció: Hivatalos versenyfilm
Az egyik legtermékenyebb francia filmrendező (szinten minden évben van legalább egy filmje Berlinben vagy Cannes-ban) izgalmas projektre vállalkozott: Rainer Werner Fassbinder 1972-es filmjét, a Petra von Kant keserű könnyeit a nemi szerepek felcserélésével újragondolta, a divatvilágból pedig áthelyezte a filmes közegbe. Peter von Kant sikeres filmrendező, aki a személyi asszisztensével megalázáson és bántalmon alapuló szado-mazochisztikus viszonyt ápol, egészen addig, amíg bele nem szeret egy tehetséges fiatal színészbe és hírességet farag belőle. A szenvedélyes viszonynak árulás vet véget, Peter pedig egyedül marad a démonaival. A Becstelen Brigantykból és a Láthatásból ismert Denis Ménochet oldalán a 80-as évek ikonikus színésznője, Isabelle Adjani lesz látható, az ő párosuk nyitja meg a 72. Berlinale programját.
The Novelist’s Film (r.: Hong Sang-soo) / szekció: Hivatalos versenyfilm
A dél-koreai rendező jelenléte nélkül nem múlhat el fesztivál Berlinben, elképesztő tempóban gyártja a filmjeit, persze ehhez a minimalista stílusa, a pár szereplős, pár helyszínes, alapvetően párbeszédre épülő cselekményei is hozzásegítik őt. Hong Sang-soo termékenysége azonban sosem megy a filmjei rovására, nagyon kevésből is nagyon sokat hoz ki, sok gondolkodnivalót hagy maga után, nyugodt tempójú, meditatív alkotásai tökéletes otthonra találtak a berlini közegben. Új filmjében egy válságba került írónő (állandó múzsája, Kim Minhee) két találkozásán keresztül merül el az írók és filmkészítők alkotói problémáiban.
Rimini (r.: Ulrich Seidl) / szekció: Hivatalos versenyfilm
A Paradicsom-trilógia (Remény, Hit, Szerelem) és több sokkolóan szórakoztató dokumentumfilm (A pince, Szafari) rendezője hét év kihagyás után végre új filmmel jelentkezik. Osztrák hőse a címben is jelzett népszerű olasz üdülővárosban, hotelekben énekelve keresi a kenyerét, de az anyja halála most hazaszólítja, így múlt alakjaitól sem tud tovább elbújni. Az osztrák kisvárosi hangulat keveredése az olasz tengerparti giccsel tökéletes közegnek tűnik Seidl ironikus stílusához.
Incredible But True (r.: Quentin Dupieux) / szekció: Berlinale Special
A legkülöncebb francia rendező, az elektronikus zenei közegben Mr. Oizo néven ismert Quentin Dupieux a gyilkos gumiabroncs és a világuralomra törő bőrkabát után egy újabb őrültséggel tér vissza Berlinbe. Az Incredible But True című filmjének főszereplői Alain és Marie, egy különös, mindent felforgató alagutat találnak az új, nyugodt kertvárosi házuk pincéjében. Dupieux kifordított valósága minden alkotásában szatirikus, túlzó és meghökkentő, mégis végtelenül szórakoztató élmény elmerülni benne. 75 perces játékideje abszolút a fesztiválon filmeket daráló közönség kedvére fog tenni.
Flux Gourmet (r.: Peter Strickland) / szekció: Encounters
Idén a leghíresebb expat rendezőnk, a brit származású Peter Strickland képviseli Magyarországot a fesztiválon, a brit-amerikai-magyar koprodukcióban készült Flux Gourmet című filmjével, aminek készítését az NFI is megtámogatta. Az érzékekre ható kísérleti filmek mestere most kulináris kalandozásokba kezd: ötödik nagyjátékfilmje egy konyhaművészeti rezidencián játszódik, ahol a meghívott vendégek egy hónapon keresztül hódolhatnak a kulináris művészeteknek. A résztvevők között van egy görög író is, akit egy idő után gyomorbántalmak és hallucinációk kezdenek gyötörni, mire az orvos még több ételt ír fel neki. A résztvevők és a rezidencia vezetői között közben heves vita zajlik a (konyha)művészet legfontosabb, legfeszegetőbb problémáiról. Strickland korábbi munkáit ismerve a Flux Gourmet-ben sem fogja vissza a kísérleti film adta szabadságot, vagy vérrel, vagy más gyomorból érkező végtermékkel, de egész biztosan örömmel mocskolja majd be a kezét.
