Mindebből persze nem következik az, hogy a Pascal lekerült volna a trónról. A sajátos rendezői kézjegyeket egyaránt magán tudó, az anyaghoz való közelítés tekintetében viszont két, teljesen eltérő munka társbérletet kapott a dobogó legfelső fokára. A kelet-európai leányanya vesszőfutását hol precízen kisrealista, hol szürrealitásban tobzódó, ám legtöbbször a két stílust bravúrosan ötvöző módszerrel elmesélő Bibliothèque minden, a kortárs magyar (és kelet-európai) film alakulását figyelő laikus vagy szakavatott szempár számára nélkülözhetetlen darab - ezért is különösen fájó, hogy a heti tévékiínálat (szerintünk) legfontosabb darabját ismét sikerült a hajnali műsorsáv gettójába zárni. Vigaszra ad okot, hogy aki ma rendelkezik televízióval, az valószínűleg rögzíteni is tudja az adást, hogy egy későbbi időpontban nyugodtan megnézhesse, amiről másként lemaradt volna. A Bibliothèque Pascal a merevlemezünk tárhelyére is egyaránt méltó.
A hét másik nagy eseménye, már ami a Dobozban történik, Reisz Gábor VANjának, becsületes nevén Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című generációmozijának sugárzása, megyre valamivel emberibb időpontban kerül sor. A legfiatalabb rendezőnemzedékhez tartozó filmes két évvel ezelőtti diplomamunkájáról van szó, amely anno bekerült a mozikba, ott egyre többen nézték meg, vitték a hírét, míg az elmúlt néhány év legnagyobb sikersztorijaként jócskán lekörözte nézőszámban az előlről-hátulról médiatámogatott hazai mozifilmeket. A VAN a Moszkva térhez hasonló nemzedéki látleleletként vonult be a legfrissebb magyar filmtörténetbe - a szerelmet Lisszabonig kergető srác nagytotálban hétköznapinak tűnő, szuperközelikkel véve viszont egyáltalán nem hétköznapi története kötelező tananyag minden mozgóképfogyasztónak.
Csökkentett üzemmód ide vagy oda, még három filmcímet mindenképp véssen be a fejébe az, aki kitart a távirányító mellett. A hét közepén kerül képernyőre Brian De Palma 1983-ban készült, Howard Hawks azonos című, évtizedekkel korábbi gengszterfilmjének újragondolása, A sebhelyesarcú. Új Hollywood egyik emblematikus rendezője tulajdonképpen ugyanazt a témakört dolgozta fel, mint pálya- és kortársa, Francis Ford Coppola A keresztapával, az olasz-amerikai kisebbséget Florida latin (főként kubai) diaszpórájával, egy komplett dinasztia történetének bemutatását pedig egyetlen nagyágyú, Tony Montana tündöklésének és bukásának lefestésével helyettesítve.
Ízléstől függ, hogy kinek mi jelenti a hét megkoronázását. Az egyik jelölt Alfred Hitchcock Psychoja, amelyről legfeljebb annyi újdonságot tudunk elárulni, hogy szombat este vetíti a Duna tévé. (Visszautalva a szabadtéri programokra: hétfő este egy másik Hitchcock-remekmű, az Észak-Északnyugat látható a Rooftop Cinema vásznán.) Ha a Bates-motel beli kaland után úgy gondolnánk, hogy puska kellett volna ehhez a melóhoz, elég vasárnap este is bekapcsolni a tévét, és a spagetti westernek koronázatlan királyával, a Volt egyszer egy vadnyugattal zárni a hetet. Hogy minek köszönhető Sergio Leone 1968-as filmjének az egekig magasztalása, arra például az alábbi klip 27. másodpercétől látható snitt adhat választ.
Július 26., kedd
Bibliothèque Pascal (Hajdu Szabolcs, 2010). TV2, 02:55
Július 27., szerda
A sebhelyesarcú (Brian De Palma, 1980). Digi Film, 21:30
Július 28., csütörtök
VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (Reisz Gábor, 2014). AMC, 14:55
Július 30., szombat
Psycho (Alfred Hitchcock, 1960). Duna, 23:00
Július 31., vasárnap
Volt egyszer egy Vadnyugat (Sergio Leone, 1968). Duna, 21:10
