Gaál István Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát (1958). ezt követően ügyelőként dolgozott a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el ismereteit. Filmelméletet, filmtörténet, valamin vágást tanult Renato May Giulio Cesare Castello Maria Rosada keze alatt. 1961-ig ugyanitt docensként tevékenykedett. Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott Nemeskürty István irányításával. Szakmai elismertségét jól példázza, hogy mesterkurzusokat tartott Indiában (1985,1994, 1995, 1996), Cannes-i és egyéb zsűrifeladatokat teljesített. 1990-ben az állófényképezés művészeként mutatta be a Műcsarnok kiállítása. Költői tehetségét a Portugál gálya (Physalia) című írása bizonyította.
 |
| A legnagyobb hatást a hazai valóság és a zene gyakorolták pályájára |
Filmes pályafutása dokumentaristaként indult, Pályamunkások című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott a naturából költészetbe emelt látleletet. Tiszai filmtanulmányai vezettek első és mindjárt nemzetközi sikerű Sodrásban című játékfilmjéhez. A népből származott értelmiségi ifjúság felelőssége rajzolódott ki már első nagyjátékfilmjében is. Mészöly Miklós kisregényéből készült a Magasiskola című filmje, majd a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója a Holt vidék.
Bartók Béla, és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt Gaál Istvánnak. Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének.
További filmjei, a teljesség igénye nélkül: Zöldár, Keresztelő, Peer Gynt, Örökségünk, Vámhatár, Krónika, Naponta két vonat, Legato, Haláltánc, Cserepek, Római szonáta, Isten teremtményei, Éjszaka, Gyökerek (Bartók-sorozat), Rendhagyó párizsi leltár, Keralai mozaikok. Gaál filmjeiről, pályájáról bővebben a link alatt, a Filmtörténet.hu-n olvashatnak.
Gaál István temetéséről később intézkednek.
