A földszinten különös hangulatú közösségi tér létesül az eredeti berendezési tárgyak, például néhány régi trafó díszletei között; a felső emeletre pedig hamarosan beköltözik az a Módszertani Központ, ahol folytatódik a magyar nemzeti kultúrkincs digitalizálása, valamint a már digitalizált emlékek rendszerezése és közzététele.
Az 50 főt foglalkoztató intézményben irodák, korszerű eszközökkel felszerelt oktatási stúdiók és konferenciaterem segítik majd a digitalizáció nyomán induló elektronikus tananyagfejlesztés, az online és személyes képzések létrejöttét egy TÁMOP program keretében. Az itt folyó munka egyik legizgalmasabb fejlesztése a Digipédia nevű kulturális adatbázis és hozzá kapcsolódó oktatási alkalmazás lesz. A több elektronikus eszközön, így okostelefonon, tableten és asztali számítógépen is elérhetővé váló több ezer dokumentum egyfajta virtuális múzeumot hoz létre, ahol az érdeklődők is böngészhetnek a közgyűjtemények dokumentumai, filmek, hanganyagok, szöveges és képi emlékek között. Az ismertetők, leírások mellett 3D-s modelleket is tartalmazó program több műveltségterületen és évfolyamon hasznosítható alkalmazásokat is bocsát a tanárok és diákok rendelkezésére.
A hosszabb távú városfejlesztési tervbe illeszkedő Digitális Erőmű a két említett pályázat révén, a 300 milliós hazai forrásból származó önrésszel együtt összesen 2,4 milliárd forintból valósul meg, és remélhetőleg nemcsak a helyiek, hanem a turisták érdeklődésére is számot tart majd. Hasonló projekt ugyanis még nem indult Kelet-Közép-Európában, sőt, az Európai Unió digitális piacán is úttörő kezdeményezésre méltán lehetnek büszkék a magyar fejlesztők. A tervek szerint az intézmény nemcsak az oktatásban, tudományos életben és digitalizálásban tevékeny szakemberek és tanárok, diákok számára lehet vonzó célpont, de a százéves épületbe költöző high-tech megoldások, múlt és jelen e sajátos ötvözete a szélesebb közönséget is meghódíthatja.
