Zukor Adolf, ricsei árvafiú, New York-i szőrmeárus, Oscar-díjas hollywoodi filmmogul, a világhírű Paramount Pictures filmstúdió alapítója, eredetileg 1953-ban írta meg a most magyarul is kiadásra kerülő, A közönség sohasem téved (The Public is Never Wrong) címet viselő visszaemlékezését. Ebben a kötetben őszintén vall kalandos életútjáról, magyarországi gyermekkoráról, az amerikai mozgóképipar születéséről, valamint a hollywoodi film világának emberi és műhelytitkairól. Több fennmaradt legenda szerint Zukor irodájában lógott az alábbi álláskeresőket figyelmeztető felirat: „Nem elég magyarnak lenni.” Mindehhez azonban az anekdoták szerint azért halkan azt is hozzáfűzte: "De azért segíthet."

Zukor életének majd valamennyi fordulópontján találkozhatunk magyar szereplőkkel. A New York-i kezdetek, az első vállalkozói sikerek, az első amerikai játékfilmek kapcsán is megtaláljuk a magyar szálakat. Legfontosabb támasza pedig magyar felesége, Kaufmann Lottie volt. Zukor soha nem titkolta hazájával szembeni elfogultságát, könyvében is gyakran hivatkozik magyar gyökereire. A mai Hollywood, sőt, az egész filmipar máshogy nézne ki Zukor nélkül, akinek a hollywoodi Hírességek sétányán saját csillag viseli a nevét. 1949-ben tiszteletbeli Oscar-díjat vehetett át, és a ceremónián csak ekképp hivatkoztak rá: „Az amerikai játékfilm atyja.

Zukor Adolf

Fried Vilmos, vagy ahogyan a világ ismeri William Fox, a legendás 20th Century Fox stúdió magyar származású alapítóatyja, a sztárrendszer és a hangosfilm amerikai úttörője 1879-ben született egy kis Tokaj-borvidéki faluban, Tolcsván, Zukortól alig 50 kilométerre. Önéletrajzi írása eredetileg 1933-ban jelent meg Upton Sinclair bemutatja: William Fox (Upton Sinclair presents: William Fox) címen. A könyv egyfajta hibridműfajban íródott, ebből fakadóan nagyon sokrétűen mutatja be a főszereplő egyéniségét.

Egyrészt dokumentumregény, amely Fox életének és üzleti ügyeinek írásos dokumentumain alapul, másrészt egy nagyinterjúra épülő, személyes memoár. A szövegben ebből fakadóan két nézőpont keveredik, egyrészt a hivatásos író, Upton Sinclair külső szemszögből megfogalmazott, nem ritkán kritikus álláspontja, másrészt Fox saját elbeszélése, amely olykor nagyon személyes, intenzív élményeken alapul. 

Fox élete maga is egy igazi hollywoodi történet. Szegény sorsú bevándorló szülők gyermekeként, kemény munkával, éles eszének és kitartásának köszönhetően küzdötte fel magát a csúcsra, stúdióját, a Fox Corporationt a világ legnagyobb stúdiójává emelve. 1929-ben a filmtörténet egyik első Oscar-díját vehette át a Virradat című film producereként, így ő tekinthető az első magyar Oscar-díjasnak. A sikerek után azonban hatalmas mélyrepülés következett: Fox a nagy gazdasági világválság egyik legnagyobb veszteseként közel a teljes vagyonát elveszítette, rövid időre még börtönbüntetésre is ítélték. William Fox 1952-ben, elfeledve halt meg 73 éves korában New Yorki házában. Egyetlen hollywoodi producer sem volt ott a temetésén. Neve és vállalata viszont jócskán túlélte őt.

Nem telik el óra úgy, hogy a világ valamelyik mozijában ne tűnne fel az a név a vásznon, William Fox!” - dicsekedett maga a filmmogul sikereinek csúcsán. Nevét mind a mai napig csillag viseli a hollywoodi Hírességek sétányán.


A két kötetet felhasználva az alkotók egy egész estés dokumentumfilmen is dolgoznak, melynek forgatókönyvével most készültek el. „Több mint 5 éve dolgozunk Zukor és Fox életművén, amelynek egyfajta betetőzése most a két könyv megjelenése. A két könyvvel csak az út elején járunk, ugyanis a Nemzeti Filmintézet támogatásával elkészültünk a Zukor és Fox életét feldolgozó dokumentumfilmünk forgatókönyvével is. Úgy gondolom, hogy Zukor, Fox és Hollywood megalapításának története minden idők egyik legjobb fel nem dolgozott története, igazi nemzeti ügy. Egyedülálló, több doboznyi, publikálás előtt álló anyagunk van. Évek óta dolgozunk a film méltó megvalósításán.” – nyilatkozta Kollarik Tamás, a film egyik rendezője.

A ‘Fox vs. Zukor – egy hollywoodi történet' a két mogul saját elbeszéléseit követve, életútjukat egymással ütköztetve, egy egyedülálló időutazást kínálva repíti vissza a nézőt a századfordulós Európába, s Egyesült Államokba, megidézve a két mogul személyes történetén, nézőpontján keresztül Hollywood hős-, és aranykorát. Mindehhez felbecsülhetetlen értékű forrás lesz számunkra a most megjelenő két könyv, valamint a birtokunkban levő, még nem publikált egyéb anyagok.” – nyilatkozta Takó Sándor, a film társrendezője, producere.

A címlapképen William Fox látható.