A Mediawave-madarak
Mielőtt azonban a főfényírók „nyugdíjba mentek” volna, átadták a Párhuzamos Kultúráért díjakat azoknak a művészeknek, akik egyedi életpályájukkal nem illeszkedtek az államilag preferált művészeti trendekhez. Hartyándi Jenő, a fesztivál igazgatója hangsúlyozta, fontos, hogy ne csak állami, hanem civilek által odaítélt díjakat is osszanak az arra érdemeseknek, persze ez másfajta figyelmet, másfajta gondolkodást feltételez. A fesztiváligazgató egyúttal megemlékezett azokról a korábbi díjazottakról, Dr. Timaffy László néprajzkutatóról és Big Lucky Carterről, a fesztivál fogadott nagypapájáról, akik már nem lehetnek közöttünk. Az idei nyolc díjazottból öten jelentek meg személyesen a díjátadón. Grencsó István jazz-muzsikus, az improvizatív zene képviselője, William Parker jazz-muzsikus, a kreatív jazz alapfigurája, és Szabó György, a Trafó igazgatója, a kortárs művészeti élet fontos szervezőegyénisége később veszi át a Györgydeák György szobrászművész által készített Mw-madarat formázó szobrocskát. Maia Morgenstern színésznő viszont eljött, sőt magyarul mondott köszönetet, Kása Béla, az etno-fotográfia jeles művelője élete első díját köszönte meg a plénum előtt, Sára Sándor operatőr, rendező, fotográfus úgy nyilatkozott, a Mw-madár többet ér, mint akármelyik állami díj, Várai László tanár és muzsikus, a most harminc éves Győri Ütősegyüttes alapítója pedig csak annyit üzent az Európába induló fesztiválnak, hogy „mi nem megyünk Európába, mert mi már itt vagyunk”.