A két főszerepet Gazdag-Kötél Orsolya és Stork Natasa alakítják, akik szintén részt vesznek a forgatókönyv készítésében, ősszel pedig a KMH gyártásában várhatóan leforog a film előtanulmányaként működő kisjátékfilm, ami egyben a rendező ELTE-s diplomafilmje is lesz.
.jpg)
Goldberg Emília
“Nagyon hálás vagyok, hogy beválogatták a tervemet ebbe a programba. Már azelőtt is az voltam, mielőtt elkezdődött volna, hiszen óriási lehetőség ez, de most, hogy már lement az első, budapesti etap, még inkább azt érzem, hogy ez volt a lehető legjobb, ami történhetett ezzel a projekttel. Annyira inspiráló volt ez az egy hét, hogy alig várom a következő, tallini kört.”
Konrád Zsuzsi az O Sana kisasszony és testvérei című nagyjátékfilm-tervét fejleszti a programban. A történetben Sanguarék, az előkelő vámpír család kastélyukban tengetik nyugodalmas napjaikat. O Sana kisasszony, a legfiatalabb gyermek kiváncsi szüleinek titokzatos múltjára, de csak mély csendekkel és zárt ajtókkal találkozik. Életük diszkrét felszínén rés keletkezik, amikor váratlanul betoppan Kígyóhajú Mendina. A boszorkány ártalmatlannak tűnő őszinteségével csodálatot vált ki a szüleiknél több száz évvel fiatalabb vámpírokból. Egy tabukkal átitatott családban nagy veszélye van a totális őszinteségnek, ahelyett, hogy helyre tenné a dolgokat, éppen hogy összekuszálhatja.
Az O Sana kisasszony és testvérei személyesen átélt családi drámából fakad. “Ez a történet kamaszkorom bonyodalmainak gócpontja, ami összezavart és megnehezítette a felnövésemet. A forgatókönyv megírása lehetőséget adott arra, hogy belemerülve feldolgozhassam, és minél több szempontból megvizsgálhassam. Felnőtt mese stílusba ültettem, mert úgy gondolom, hogy ez a történet így tud a legjobban kibontakozni, és én ebben érzem magam a legszabadabbnak és a legpontosabbnak.”
Konrád Zsuzsi és gyermeke
A rendező beavatott minket a film stílusába és a karakterek jellegzetességeibe is. “A történet egy olyan világban játszódik, amihez könnyen lehet kapcsolódni, mégis olyan lelki rétegekhez juttat el, amit realista elbeszélésmóddal nem lehetne elérni. Ez hordozza a kosztümös filmek gyerekes romantikáját, humoros, de mégis mély megértéssel kezeli a karaktereket. A szereplők lelki világa emberi és valóságos, képesek bágyadtan böffentgetni a jóllakott unalomtól, vagy apró pelyhekre esni szét szeretkezés közben. Ábrázolásuk barokk festmények hangulatát idézi. Komoly és formális, mégis gyengédség és kiszolgáltatottság árad belőle. A mágikus világ egyfelől tipikus mesei elemeket tartalmaz, ugyanakkor absztrakt, trip szerű belső érzéseket tesz valóságossá. Szabadságában hasonlít az animációkhoz, vagy a kísérleti filmekhez, a történet viszont klasszikusan kerek és követhető. A varázslatos közeg és a mesei stílus a lélek zsákját fordítja ki, és engedi megvalósulni a belsőt.”
Szintén a Pitch_It@Berlinale magyar csapatát erősíti Kocsányi András, aki a Sine Morbo című egész estés játékfilmtervét fejleszti a csapatával, Török Éva kreatív producerrel és a Forward Productions filmes céggel. A Sine Morbo a rendező DLA doktori alkotása is, témavezetői Stőhr Lóránt és Janisch Attila.
Kocsányi András és Török Éva
A cím a zárójelentésekben megtalálható latin orvosi kifejezés, jelentése: egészséges, betegség nélküli. A Sine Morbo egy szatirikus fekete komédia lesz, ami egy egészséges kisember leépüléséről szól a kórházi közegben. A főhős csak a jogosítványát akarja meghosszabbítani, ám eltéved, rossz helyre hívják be, összekeverik valaki mással, teljes identitásvesztésen megy keresztül, míg végül meghal.
Kocsányi András szintén saját élményeiből indult ki a forgatókönyv írásakor. “A filmterv készítése során az erős hipochondriám, valamint számtalan saját, illetve munkatársaimtól származó drámai egészségügyi történet szolgált ihletforrásként. Ezek közül talán a legkeményebb az elvesztett hangom esete. Idővel elkezdtem a tragikus helyzeteket groteszknek, abszurdnak, sőt komikusnak látni, a szituációkat egyúttal kívülről megfigyelni. De nem tudtunk olyat kitalálni, ami túl merész lett volna a valósághoz képest, vagy ami ne igazolódott volna be azóta. Filmünk célja végre feloldani a közönséget a számtalan tipikus helyzetben, amik közül bizonyára ők maguk is átéltek néhányat, hiszen a kórházakban vagyunk a leginkább kiszolgáltatottak, éljünk bárhol is a világon.
A film előtanulmányának tekinthető Gyimesi Anna A közellátás vizsgálata című rövidfilmje, melynek forgatókönyvét Kocsányi András készítette, stilisztikai előképnek pedig Jacques Tati és Bacsó Péter életművét nevezte meg a rendező.
.jpg)
Holtai Gábor
Holtai Gábor a 6. Inkubátor programban bemutatott Itt érzem magam otthon című filmtervét fejleszti tovább a négyállomásos workshopon. A történet egy pszichológiai dráma, erős thriller elemekkel vegyítve.
Rita egy átlagos fiatal nő, akit egy éjjel elrabolnak az utcán. Az Árpád-család lakásában tér magához, ahol arra kényszerítik, hogy személyesítse meg Szilvit, az egyik eltűnt családtagot. Rita a fogságban saját identitásának megőrzéséért harcol, miközben próbál megszökni és kideríteni, milyen sötét titkok lappanganak Árpádék múltjában. Minél többet tud meg a családról, annál félelmetesebbnek tűnik a helyzete, és annál ijesztőbbé válik az érzés, hogy a napi rutin révén már ő maga is ennek a családnak a része. Minél inkább elnyeri a családot uraló Papa bizalmát, annál többet tudhat meg Árpádék múltjáról – és világossá válik Rita számára, hogy ez a család soha nem létezett; valójában itt mindenkit elraboltak és egy ponton mindenki úgy döntött, hogy az erőszak és elnyomás ellenére jobb a családon belül, mint kívül létezni.
A film forgatókönyvét Veres Attila jegyzi, mellette a Pitch_It@Berlinale workshopra Farkas Ádám producer kísérte el a rendezőt azzal a céllal, hogy a gyártáshoz szükséges támogatást a nemzetközi piacról megteremtsék.
View this post on Instagram
“Idén szeptemberben lesz két éve, hogy Attilával megálmodtuk ezt a filmet, de a történet által felvetett kérdéseket ugyanolyan relevánsnak látjuk ma is. Vajon hányszor kell egy hazugságot megismételni, hogy igazság legyen belőle? Bármekkora is ez a szám, úgy tűnik, hogy napról napra csökken. Mennyi atrocitás kell ahhoz, hogy valaki a méltóságával együtt elengedjen minden kontrollt és felelősséget, hogy végül az ezek helyén kialakult kényelmes vákuumban létezzen? Van-e visszaút egy ilyen állapotból, amikor már semmi sem számít igazán; és ha a család azt mondja, hogy minden jó, akkor a valóságtól teljesen függetlenül valójában tényleg minden jó?” – mesélte a rendező a filmtervről.
A Pitch_It@Berlinale program egy kooperáció a Budapesti Goethe intézet, a prágai FAMU és a németországi Filmakademie Baden-Württemberg, Ludwigsburg között. A júliusi magyarországi indulás után a résztvevők szeptemberben online fognak a mentorjaikkal találkozni, majd novemberben a Tallinn Black Nights filmfesztivál keretében folytatják a közös fejlesztést. Januárban Prágába utaznak, az utolsó állomás pedig a 2023-as berlini filmfesztiválon lesz. További részletek a mentorokról és a programról a Goethe Intézet oldalán olvashatóak.
