Nincs ez másképp a Melegvizek országa esetében sem, amelyben aztékul kezd el számolni az egyik szereplő, majd hamarosan egy kígyó kezd el tekeregni a képeken, és a narrátor arra szólít fel minket, hogy ültessük el a hüllőt a köldökünkben. Nem folytatom, ezt látni kell, szavakkal csak töredékesen lehet visszaadni az élményt.
A hivatalos szinopszis azzal a kérdéssel indít, hogy kaktusszá változtatható-e az ember? Egyáltalán, meddig tágítható az emberi tudat? A film szereplői egytől egyig utat keresnek egy hitehagyott világ útvesztőiben, hogy alternatív csatornákon keresztül más és más létformákig jussanak el, megváltva ezzel létük elviselhetetlenségét. Legyen az pszichofarmakológia, tudattágítás vagy ayahuasca, egytől egyig hozzásegíti őket, hogy elszakadjanak a hierarchián alapuló értékrendtől és felszabadítsák öntudatukat az elnyomás alól.
Az új forradalom végül a tanító növényeken és mester-palántákon keresztül érkezik el hozzájuk. A film jelenkori világunk kilátástalanságára mutat rá, de egyben egy reményteljesebb jövőt is felvillant, amelyben a zöld anarchia hozhatja el a megváltást. 
Buharovék legújabb nagyjátékfilmjének a világpremierjét a FIDMarseille - Marseille-i Nemzetközi Filmfesztivál Other Gems nevű szekciójában tartják meg július második felében. A szekcióba a filmnyelv megújítására törekvő, kiemelkedőnek elkönyvelt alkotásokat hívnak meg.
A Melegvizek országa az elmúlt három évben készült super 8 mm-es technikával számos producer példás összefogásának köszönhetően. Stalter Judittól kezdve Mundruczó Kornélon át Prikler Mátyásig rengeteg ember beszállt producerként, a teljes névsor itt olvasható el.
A színészek listája is hasonlóképpen tekintélyes és hosszú: Török-Illyés Orsolya, Cserhalmi György, Fátyol Hermina, Szabó Domokos, Bagdiné Kovács Mária, Péva Ibolya, Hajdu Szabolcs, Hajdu Zsiga, Hajdu Lujza, Thuróczy Szabolcs,Kecskés Karina, Székely Rozália és még sokan másik is feltűnnek benne. A magyar bemutatót idén őszre tervezik.
