Szabó István hatvanas évekbeli trilógiájának (Álmodozások kora, Apa, Szerelmesfilm) záródarabja generációkkal később ugyanolyan letaglózó, még ha a három film közül – maga a rendező is így vallja – talán nem is ez a legjobban sikerült. Jancsi és Kata gyerekkori pajtások, egymás első szerelmei, szomszédai, akiket ’56 szakít el egymástól. A film közös történetük kronológiától megszabadult felidézése, a kettőjüket összekötő sokféle érzés térképe. A rendező korai BBS-rövidfilmjének (Te – Szerelmesfilm) francia újhullámos stílusát továbbgondolva a Szerelmesfilm is elsősorban egy érzést örökít meg álom- és etűdszerűségével, a filmnyelvi és tartalmi játékosságon is átszüremkedő, szívfacsaró hangulatával, a háttérben dübörgő magyar történelemmel. A csodálatos Bálint András és Halász Judit épp olyan feledhetetlen ebben a hol pajkos, hol pedig gyomorzsorító vagy épp bús hangulatban, mint Szabó nagyszerű gyerekszínészei, Kelemen Edit és Szamosfalvy András, a néző pedig, akárhányszor is látta már ezt a filmet, ugyanolyan nehezére esik elfogadni, hogy Jancsi és Kata felnő, a filmben elmesélt nyugati utazás pedig véget ér – ahogyan a közös történetük is. 50 éves szülinapján így emlékeztünk meg a filmről.
Külön falka
Minden elsőfilmet bizsergető várakozás előz meg, hiszen magukban hordozzák az ígéretet, hogy megjelenésükkel egy friss és izgalmas hanggal gazdagodik a magyar filmművészet, további nevekkel bővülhet az a lista, akik miatt érdemes moziba járni. Kis Hajni a Külön falkával sikerrel ugrotta meg a rövidfilmek és a bemutatkozó nagyjátékfilm közötti jelentős távolságot – a rendező emberszeretete, sokoldalúsága és nyitottsága átsugárzik a filmen, melynek ráadásul a stílusát is sikerrel igazította az ábrázolt karakterek zaklatott belső világához. A rendezővel podcastban beszélgettünk.
A börtönből frissen szabadult Tibor kidobó emberként dolgozik, és vonzza a bajt. Elég neki egy szikra, és máris jelenetet rendez egy bankfiókban vagy verekedésbe keveredik a diszkóban. Messze áll az ideális apafigurától, de persze a lánya, a maga is rossz magaviseletű, 12 éves Niki nem így gondolkodik, ő egyszerűen csak meg akarja ismerni őt. A Külön falka épp, mint a hősei, egyszerre vad és bájos, magával ragadó film erről a hazugságokkal, múltbéli traumákkal terhelt apa-lánya kapcsolatról, amit ráadásul a külvilág rosszallása és a két főszereplő dacos természete is tovább nehezít. Nincs benne túlmagyarázva vagy túlmisztifikálva a szülői kötelék ereje, nem válik giccsessé, szentimentálissá, egyszerűen minden cinizmust nélkülözve adottnak veszi, hogy létezik egy láthatatlan erő, amely mágnesként vonzza egymáshoz szülőt és gyermekét.
A Külön falka a Filmio kínálatában.
Larry
Bernáth Szilárd első nagyjátékfilmjében egy fiatal, szegénységben élő birkapásztor próbál meg rapperként kitörni a nyomorúságos borsodi közegből. Ádám (Vilmányi Benett) 20 év körüli srác, aki egy borsodi faluban él apjával (Thuróczy Szabolcs). A fiú borzasztóan dadog, alig tudja kifejezni magát. Az apja rendőr, korábban keményen ivott, de most már leállt a piálással, helyette egy keresztény felekezetbe jár, ahová a fiát is magával viszi. Ádám titokban begyakorolt rapszámából ismerjük meg, hogyan bántalmazta korábban a férfi – a fiú csak akkor képes koherensen beszélni, ha a vasúti híd alatt, egymagában darálja a dühödt szövegeit. Ózdon megismerkedik egy helyi rapperrel, akivel együtt beneveznek egy budapesti tehetségkutatóba. A rendezővel a film egyik inkonikus jelentéről ITT beszélgettünk.
Vilmányi Benett elképesztő eneregiákat mozgat meg, dühös tekintetével lyukat éget a vászonba, ideges mozgásából állandó feszültség sugárzik, ami átragad a nézőre is. A főhős rapszáma közben valósággal felrobban, és ezáltal Ádám gyerekkorának rímekbe foglalt borzalmai, apjának kegyetlenkedései egy repeszgránát darabjaiként fúródnak bele a nézőbe. Thuróczy Szabolcsra elég lenne ráadni a csíkos melegítőt, és zsigerből hozza az autentikus, gyűlöletes kőbunkót (lásd még a Csicskában), a múltjától szabadulni akaró alkoholista apa viszont ennél sokkal összetettebb karakter, és a kiváló színész is ehhez méltóan közelíti meg. A Larry elsöprő erejű, átgondolt és ütős elsőfilmes bemutatkozás, kemény, lendületes, intelligensen megírt karakterdráma, ami nem hazudtolja meg a magyar valóságot.
A Larry kölcsönözhető a Filmio kínálatában.
Szerelem
Három szereplő, amiből kettő Darvas. Egy lakás, de az egész világ benne van. Makk Károly klasszikusa nem csak a magyar, de talán a világ filmtörténetében is legjobban érzékelteti, hogy mi az igazi szerelem. A forgatókönyvet Déry Tibor két novellája, a Szerelem és a Két asszony alapján Bacsó Péter készítette, Makk Károly megrendezte, Tóth János fényképezte. A Szerelmet megjelenése évében beválogatták a cannes-i versenyprogramba, ahol elnyerte a zsűri nagydíját és az ökomenikus zsűri elismerését. 2016-ban, a 45. évfordulón a felújított változatot a rendező jelenlétében újra bemutatták a fesztiválon. Mi az 50. évfordulóján kérdeztünk meg róla néhány fiatal magyar filmest.
A Darvas Iván által alakított János az ötvenes években politikai okokból börtönbe kerül. Luca (Törőcsik Mari), a tanárnőként dolgozó fiatal felesége hűségesen várja férjét, miközben elhiteti ágyban fekvő, ápolásra szoruló anyósával (Darvas Lili), hogy a fia filmet forgat Amerikában, ezért leveleket és ajándékokat küld. 1953-ban Jánost szabadon engedik. A hivatalos iraton a „Letartóztatás oka” kezdetű pontozott sor üresen maradt. Amire János kiszabadul, meghal az édesanyja.
A Szerelmet megnézheted a Filmio-n.
Egy nap
Szilágyi Zsófia az Inkubátor programban készítette Egy nap című első nagyjátékfilmjét, amely Szamosi Zsófia főszereplésével meséli el egy háromgyerekes családanya kihívásokkal teli napját. Anna (Szamosi) 40 körül van. Rohan. Van három gyereke, férje, munkája, anyagi szorongása. A pénzük fillérre, a napjaik percekre vannak beosztva. Anna odaér, megígér, elintéz, elhoz, fejben tart, órát tart. Anna nem éri utol a férjét (Füredi Leó). Szeretne beszélni vele. Úgy érzi, muszáj lenne. Úgy érzi, elveszti őt. És úgy érzi, nem térhet ki a mindig soron következő feladat elől. A hétköznapi, a masszívan monoton ütközik a törékennyel, a nem ismételhetővel. Szilágyi Zsófia első nagyjátékfilmje a 2018-as cannes-i filmfesztiválon debütált, ahonnan a Kritikusok Hetének fődíjával térhetett haza. Itt mindent megtalálsz a filmről.
Az elsőfilmes rendező komoly feladatra vállalkozott: egy háromgyerekes anya átlagos napját mutatja be, pontosan és olyan izgalmasan, ahogyan még nem láttuk magyar filmben. Apró gesztusokkal, félszavakkal rajzolja meg a megsértett nő alakját, akinek levegőt sincs ideje venni, a napi rutint viszont tartania kell, még akkor is, ha belegebed. A filmet gyors felkészülés után, rohamtempóban forgatták le. A cannes-i sikert követően Luxemburgban is fődíjat nyert, és itthon is sikert-sikerre halmozott, megkapta a Magyar filmkritikusok díját és a legjobb játékfilm Magyar Filmdíját is.
Az Egy nap külcsönözhető a Filmio-n.
Hat hét
“A Hat héttel Szakonyi Noémiék az utóbbi évek egyik legfontosabb magyar filmjét készítették el” - írtuk kritikánkban és nem csak mi gondoltuk így. A rendező nagyjátékfilm debütje a szarajevói filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozott be, majd körbeutazta a világot, hogy több kontinens filmfesztiváljairól hozza haza az elismeréseket. A Hat hét fikciós film, de a rendező és írótársa, Vincze Máté Artur kutatómunkájának köszönhetően biztos alapokra, számos igaz történetre, valódi sorsokra épül fel, hiszen eredetileg dokumentumfilmet szerettek volna készíteni a témáról. Podcastban beszélgettünk velük.
A fiatal alkotók érzékeny történetet választottak témául. A film főhőse az érettségi előtt álló, profi asztalitenisz karrierért küzdő Zsófi, aki nehéz anyagi körülmények között él. Későn veszi észre, hogy terhes, és úgy dönt, hogy születendő gyermekét örökbe adja egy hosszú évek óta várakozó párnak. A szülés után jelentkező fizikai és érzelmi hullámvasútra azonban nincsen felkészülve. A film az ő szemszögén keresztül követi végig a szülés utáni, az örökbeadó és örökbefogadó szülőknek egyaránt érzelmileg megterhelő hat hetes időszakot, amikor az életet adó anya még meggondolhatja magát.
