Enyedi Ildikó (középen), Mécs Mónika, Gijs Naber (fotó: Pozsonyi Janka)
Enyedi Ildikót már hosszú ideje foglalkoztatta Füst Milán műve: ,,Ez a regény egy kicsit túllóg az irodalmon és az elmondott történet határain. Olyan fontos dolgokat érint, amik megfognak egy kamaszt, például hogy hogyan éljük az életünket. Én megmaradtam kamasznak, az alapkérdések továbbra is nagyon intenzíven érdekelnek.” Füst Milán labirintusszerű, sokszínű világot épített fel a történet magja köré, amit a vásznon is viszont láthatunk majd: ,,Szeretnénk ezt is visszaadni, nem egy kamaradrámát készíteni”. Azon dolgoznak, hogy a néző számára minél átélhetőbb legyen Störr kapitány története.
Kiderült az is, hogy főszereplők tekintetében a rendező kezdettől fogva külföldi színészekben gondolkodott ,,Füst Milán nagyon pontosan használta mindazt az aurát, amit egy nyelv, egy kulturális közeg jelent. Hogy mit jelent egy párizsi nő, és hogy mit jelent ez egy olyan ember számára, aki az életét a tengeren töltötte. A bolygó hollandi mítoszát dolgozta fel egy regényben, tűpontosan használta a kisebb nagyobb szereplőit. Én csak mentem utána.” A rendező azt még hozzátette, hogy ha nagyobb szerepekben nem is, de azért számíthatunk magyar színészekre. Egyik példaként Hajduk Károlyt említette, akivel két napja vettek fel egy jelenetet.
Louis Garrel, Léa Seydoux, Gijs Naber (fotó: Pozsonyi Janka)
Léa Seydoux, akit olyan filmekben láthattunk, mint az Adéle élete és a James Bond-sorozat legutóbbi része, főképp a rendező személye miatt döntött úgy, hogy eljátssza Störr kapitány feleségét, Lizzy-t : „Első körben az vonzott, hogy Ildikóval dolgozhatok, akit már régen meg akartam ismerni. Tudtam, hogy főszereplőt keres az új filmjéhez, aztán meg is valósult a találkozó. A regényt nem ismertem, a filmhez olvastam el. Megfogott, hogy ez a látszólag egyszerű történet sokkal komplexebbnek bizonyul. Finom módon, különböző szinteken beszél arról, hogyan kell szeretni, hogyan kell élni. Az is tetszett, hogy női szemszögből mutat be egy erősen férfiközpontú történetet. Ebből valami nagyon megrendítő sülhet ki.” A francia világsztár mellesleg szigorúan vette a sajtótájékoztató apropóját, a hollywoodi karrierjét firtató kérdéseket kitartóan elhárította.
Störr kapitányt Gijs Naber alakítja a filmben, aki szinten nem találkozott a regénnyel korábban, de egyből magával ragadta a történet főhőse. ,,Az életben és a szerelemben is sokat kell küzdenie. Tigrisként harcol azért, hogy elérje a célját, és sosem adja fel. Még a végén is mindig feltápászkodik. Ez nagyon tetszett a karakterben.” A holland színész egy másik magyarországi munkája, Csoma Sándor Casting című kisfilmje kapcsán került kapcsolatba a rendezővel. ,,Tavaly elhívtak szerepelni egy vizsgafilmbe, ahol egy pornórendezőt játszottam. Három napig forgattam Budapesten, mert inspiráló volt a történet és tetszett, hogy külföldön dolgozhatok. Kiderült, hogy Sándor az Ildikó tanítványa, látott a filmben, ez alapján kért fel a szerepre. A rövidfilm egyébként elég jó lett.” Enyedi még hozzátette a történethez, hogy ,,Ebből is látszik, hogy érdemes nagylelkűnek lenni a szegény diákokkal.”
(fotó: Pozsonyi Janka)
A rendezőt egy korábbi nyilatkozata alapján a kelet-európai rendezőnők ,,tematikus gettójából” való kitörtésről is kérdezték: ,,Nem igazán veszem ezt figyelembe, de ahogy öregszem, egyre inkább tudatában vagyok, hogy fiatal koromban volt egyfajta vakságom, csak mentem afelé, ami érdekelt. Most egy kicsit tudatosabban érzékelem a környezetet. Igazán soha nem volt megfogalmazva, de kelet-európai rendezőktől vagy kemény szociális érzékenységű témát, vagy erős, extrém szerzői gesztust várnak el, nem pedig egy szenvedélyes szerelmi történetet, mint ez. Ebben a filmben, ahogy az előzőben is, nagyon igyekszem visszahúzódni, pláne, hogy ilyen fantasztikus emberekre bízhatom a film sorsát.” A filmiparban alulreprezentált női szempont képviselete kapcsán pedig hozzátette: ,,Én meg egy férfiről készítek filmet, nagy örömmel.”
Arra a kérdésre, hogy a házasság korabeli ábrázolását, a regényben megjelenő, birtokláson és féltékenységen alapuló kapcsolatot fogja-e valamiféleképpen modernizálni a dramaturgia, a rendező a következőt válaszolta. „Elég sokszor beszélgettünk arról, hogy az, ami Füst Milán idejében magától értetődő élethelyzet volt, illetve ennek az irodalmi kivetülése, hogyan fog hatni a mai környezetben. Én egyáltalán nem írom ezt át, és szerintem érdekes lesz.”
Louis Garrel (fotó: Pozsonyi Janka)
A film harmadik, Enyedi Ildikó szavaival ,,rejtett” főszereplője, Louis Garrel a többiekhez képest kis késéssel futott be, majd kapásból a filmben megjelenő nemi szerepekről kapott kérdést, amire sajátos választ adott: ,,Ez egy álomszerű film. Az álmokban általában minden kapcsolódik egymáshoz, de furcsa módon. A főszereplő egy furcsa kalandban vesz részt, álomszerű karakterekkel. Az egész projekt egy álomra hasonlít, akárcsak a mai nap: azt álmodtam ugyanis, hogy egy nagy csarnokban vagyok, ami tele van vonatokkal, ott volt még Léa Seydoux és Enyedi Ildikó, engem pedig magyar újságírók a film nemi szerepeiről faggatnak. Minden olyan zavaros volt. Azt hiszem, hogy az egész film ilyen lesz. Az álmok gyengédségéről és kegyetlenségéről fog szólni. ”
A film képi világa kapcsán Rév Marcell operatőr elmondta, hogy a rendezővel mindig arról beszélgettek, hogy tudnának a legegyszerűbb eszközökkel a legközelebb kerülni a szereplőkhöz. ,,Ez egy kosztümös film, korabeli díszletek között és korabeli ruhákban, aminek természetesen ára van, ilyen szempontból ez egy nagy produkció. Igyekszünk, hogy ez megfelelő kulissza legyen ahhoz, hogy a dráma megtörténhessen, és ne tolakodjon az előtérbe.” Egyértelmű volt a választás számukra, hogy hagyományos filmre fognak forgatni, még ha ez költségesebb és nagyobb koncentrációt is igényel a stáb részéről: ,,A korból minden képi és vizuális emlék filmen maradt fent, az embereknek a 20-as évekről filmemlékei vannak.”
Láng Imola látványtervező, Havas Ágnes, Rév Marcell, Enyedi Ildikó, Louis Garrel, Léa Seydoux, Gijs Naber, Mécs Mónika (fotó: Pozsonyi Janka)
Havas Ágnes kifejtette, hogy miért szavazott bizalmat a produkciónak a Filmalap, amellett hogy Enyedi Ildikó eddigi életműve már önmagában is eleget nyom a latba ahhoz, hogy az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt rendező új terve mellé álljanak. A döntőbizottságra az is nagy hatást gyakorolt, hogy A feleségem története irodalmi alapokon nyugszik. ,,Az alkotók ritkán nyulnak a magyar irodalom csodáihoz. Örömteli pillanat volt, Ildikó olyan kidolgozott anyaggal jelentkezett nálunk, ami után már csak egy változatott kellett készítenie, és egyből mehetett gyártás előkészítésre.”
A forgatás menetéről Mécs Mónika producertől megtudhattuk, hogy eddig Hamburgban zajlottak a munkálatok, jelenleg pedig a fóti Huszárik Stúdióban és budapesti helyszíneken dolgoznak. A stáb júliusban Máltán fog tovább dolgozni, ahol a forgatás utolsó szakasza zajlik majd. A bemutató kapcsán viszont türelemre intettek minket a filmet forgalmazó Mozinet részéről, mivel az utómunka folyamatok komplikáltnak ígérkeznek. Most még pontos premier dátumot sem tűztek ki, könnyen előfordulhat, hogy 2020 helyet csak 2021-ben láthatjuk A feleségem történetét a mozikban.
