A cannes-i zárást követően tegnap közös sajtótájékoztatón latolgatták a magyar film külföldi helyzetét és eladási lehetőségeit a Magyar Filmunió, a Mokép Hungarofilm, a Szolnoki Filmvásár és a DISCOP Nemzetközi Filmvásár képviselői. A helyzet rosszabb, mint a rendszerváltás előtt volt, de nem reménytelen, a fiatal film hódít határainkon túl is – tudtuk meg az érdekeltektől.

A Magyar Filmunió elsődleges feladata, hogy minél több hazai produkciót juttasson külföldi fesztiválokra és vásárokra – mondta Vezér Éva a Filmunió részéről. A legkiemeltebb helyen az A kategóriás fesztiválok, mint a cannes-i vagy a berlini állnak, amelyekre saját standdal vonulnak ki a magyar film képviselői. Annak ellenére azonban, hogy évi 100-150 magyar film jelenik meg a fesztiválokon, csak alig néhányon akad meg a mozi-forgalmazók szeme. Némi marketing és reklám jót tenne az utóbbi évek mégoly erős filmtermésének is. A legrosszabb helyzetben a dokumentumfilmesek vannak, akik saját maguk kénytelenek áruba bocsátani alkotásaikat. Erre lehet megoldás a European Documentary Network szervezetével való együttműködés.

Épp a helyzet megkönnyítésére jött létre a Mokép – Hungarofilm divízió is. Szigeti Zsuzsa szerint a promóterek és exporterek közelítése már a franciahonban rendezett Magyart programsorozatán megkezdődött. A következő lehetőség az olasz kultúrév lesz. Ha a magyar filmek keletje a Vasfüggöny felgördültével csökken is a külföldi mozikban (idén eddig csak a Valami Amerika kelt el Szlovákiában), a tévék, főleg a szomszédos országok közszolgálati adói, valamint a közel-keleti csatornák (ismét feltámadni látszik az iráni kapcsolat), még mindig vevők a produkcióinkra. Újabb esélyt jelent a DVD piaci megjelenése.

Cannes eredményei között szerepel a Torzók és három régi Tarr Béla film meghívása Amerikába. Öt Szabó István munka megy Izraelbe, a franciák gyerekfilmekre és 60-as évek retroira utaznak, de nagy volt az érdeklődés a Hukkle, a Szép napok és a Hamvadó cigarettavég iránt is.

A Szolnoki Nemzetközi Filmvásárt szervező Demeter István koncepciója, hogy könnyebb (de legalábbis olcsóbb) idehozni az érdeklődőket, mint kivinni a filmeket. Fontos, hogy az alföldi város ezzel a hasonló gondokkal küzdő közép-európai régió országainak találkozóhelyévé válhat. Természetesen a filmvásároknak is megvannak a maguk alapkövetelményei. Az eladásra szánt filmeknek rendelkezniük kell prospektussal, kazettaborítóval és angol felirattal. Az október 4. és 9. között megrendezésre kerülő vásáron már biztosra jelezte részvételét a Nemzetközi Kritikus Szövetség, a FIPRESCI, az Európai Mozisok Szövetsége és a Magyar Mozisok Szövetsége közös tanácskozással készül az eseményre, de regisztrált eladók és vevők is vannak már a listán. Nemcsak az üzletről, de a szakmai és egyéb kulturális programokról is szól majd a rendezvény öt napja.

Egészen másra fókuszál a DISCOP, melynek magyarországi képviselője, Henter Judith elmondta, ez a vásár nem a szakmáról, hanem szigorúan a pénzről szól. Eredetileg azért jött létre, hogy többnyire nyugat-európai és tengerentúli filmekkel és televíziós műsorokkal kiszolgálja az 1990-es rendszerváltások után létrejött új felvevő piacot Közép- és Kelet-Európában, valamint Közép-Ázsiában. Ennek ellenére sikerült elérni, hogy a húzós tarifákkal dolgozó filmvásár, ha már nálunk rendezik, tíz év után először a magyar filmeket is figyelembe vegye. Ez már csak azért is hasznos lehet, mert a részvétel a vásár három napjának (június 25.-27.) lehetőségein túl, egy online adatbázisba való bekerülést is biztosít. Mivel a hazai szekció szervezése kicsit későn kezdődött, a szolnokiak segítséget ajánlottak a filmeseknek: aki igényli, annak ők maguk viszik vásárra a munkáit a Hyatt Regency szállodában bérelt magyar standon.