A Hunyadi tévésorozatot Bán Mór, azaz Bán János sikeres könyvciklusa előzte meg, amelynek első kötete 2008-ban látott napvilágot, jelenleg pedig a 12. résznél tart. Az írótól megtudjuk, miért adta a fejét sci-fi és fantasy történetek után történelmi regények írására, és hogy miért pont Hunyadi Jánosban látta meg ehhez a tökéletes központi figurát. „Könnyelmű módon nagy fába vágtam a fejszém” – mondja arról, amikor úgy döntött, hogy nemcsak Hunyadi János életét, hanem a család három generációjának történetét akarja elmesélni, amiben a magyar történelem esszenciáját látja. Megtudjuk azt is, hogy milyen hosszú kutatómunka előzte meg egyáltalán azt, hogy a történet első sorát papírra vesse.
Lengyel Balázs megosztja velünk, hogyan vezetett útja a Filmhu egykori forgatókönyvíró iskolájától a sorozatok világába, az HBO Aranyéletébe, majd később Robert Lantos producer figyelmét felkeltve a Hunyadi írószobájába. „A tévésorozatok abszolút a forgatókönyvíró világa, és ahhoz hogy egy sorozat jó legyen, előbb egy jó forgatókönyv kell, ráadásul ez mindig csapatmunka” – hangsúlyozza ki Lengyel, aki szerint a showrunner csak egy titulus, de azért elárulja, hogy pontosan mi is a szerepe az alkotói hierarchiában.
Tisztázzuk, hogy eleve egy 10 részes évadban gondolkodtak-e, és hogy miért lett volna könnyebb számukra, ha több éven keresztül futna a sorozat. Bán János elmondja, konzulensként mi volt a dolga az írószobában. Végigvezetnek minket a folyamaton, amelynek során le kellett bontaniuk az eredeti regények struktúráját, majd az egész cselekményt újra felépíteni egy tévésorozat kívánalmainak megfelelően. „János regényeinek van egy sajátos DNS-e. Nekünk nem adatott egy klasszikus adaptációs folyamat, amiben a prózából drámát csinálunk, hanem az lett a feladatunk, hogy 10 epizódban úgy meséljük el ezt a történetet, hogy a DNS nem változik. Esetleg karakterek egybeolvadnak, történetszálak máshogy működnek, de sosem lépünk el attól az univerzumtól, amibe nagyon sok olvasó beleszeretett” – fogalmaz Lengyel Balázs.
Mihez kezdtek először a sorozat írói, amikor az asztalukon landolt a tetemes mennyiségű regény, mik kerültek fel Post-it jegyzetekkel az írószoba fehér táblájára? Átbeszéljük a „story beat”-ekkel kapcsolatos problémákat, és azt, hogy milyen kettős struktúrát kellett megalkotniuk az életrajzi filmek mintájára, amelyek egy valós személy életének különböző eseményeit egyetlen dramatúrgiai ívre húzzák fel. „Ha ügyesen csaltunk, akkor ez a nézőnek nem tűnik fel” – jegyzi meg a showrunner.
A Hunyadi sorozat a regényekhez hasonlóan a főhős mellett számos más karaktert is mozgat, ennek kapcsán Bán kifejti, hogy már a kezdet kezdetétől fontos volt neki, hogy bemutassa, hogyan működött a korabeli feudális magyar társadalom, és hogy az ország hogyan ágyazódott be Európa szövetébe. „Nagyon szerettem volna, hogy Hunyadi karaktere, a történelmi színpadon való felbukkanása olyan koordinátarendszerbe kerüljön, amiből érhető, hogy mit miért csinál.” Mint mondja, számára ebben a magyar szempont volt az elsődleges és domináns, de ettől függetlenül meg akarta mutatni, hogy az itt élő oláh, szerb, görög vagy egyéb nemzetek sarjai hogyan élik meg ezeket az eseményeket. „Ez a fajta univerzum reményeim szerint a valós középkor regényesített megjelenése.”
Erre reflektálva beszélgetünk arról, hány különféle nyelven szólalnak meg a sorozat szereplői és hogy mely pontokon vontak be fordítókat a munkába, miképp egyensúlyoztak a szöveg modernsége és az archaikus nyelvezet között. A sorozatot a TV2 egyébként teljesen leszinkronizálva, és a különböző idegen nyelveken folyó dialógusokat meghagyva, rendezői változatban is levetíti.
Hogyan osztják fel az írók egymás között az epizódokat? „Általában van egy pici harc” – árulja el Lengyel, azzal együtt, hogy ő melyik rész írásához ragaszkodott mindenképp. Kiderül az is, hogy az első verziókat általában hányszor írják át, mikortól számít valami egyáltalán új verziónak, és hogyan egységesítik az epizódok forgatókönyveit. Beszélünk arról, hogy a hazánkban rekordnak számító költségvetés (25+ milliárd forint) mellett vissza kellett-e bármiben fogni a fantáziájukat az íróknak.
Felülírja egy adaptáció vizualitása az olvasók fejében kialakult képet? És mi a helyzet az íróval, aki még nem ért a könyvsorozat végére? Bán azt is elárulja, miért érzi rendkívül kreatív kihívásnak, hogy jelenlegi projektjeként a sorozat 10 forgatókönyvét visszaadaptálja egyetlen regénnyé.
A sorozat készítésében már egy korai szakasztól részt vett a nagy német forgalmazócég, a Beta Film, Lengyel Balázstól megtudjuk, hogy milyen volt velük a munka a fejlesztés közben. Szóba kerül a Hunyadi-könyvek egy meg nem valósult filmváltozata, amely valójában megelőzte Hegedűs Bálint nagy port kavart, Utolsó bástya című filmtervét, amit aztán szintén dugába dőlt. Érintjük, hogy mit gondolnak a Trónok harcával való összehasonlításról, valamint a sorozatban látható szex és erőszak mennyiségéről, amit Robert Lantos közbenjárása nélkül aligha tudtak volna a regényhez hűen megmutatni. „Nem mondom, hogy nem voltak pillanatok, ahol mi sem féltünk, hogy mi lesz a nézők reakciója, azért ez az ország nem a legfrivolabb nemzet a bolygón” – teszi hozzá Lengyel Balázs. Bán János a változó nézői elvárások kapcsán elmondja, szerint „Sajnos az, hogy ugyanúgy meséljünk el egy történetet, mint Várkonyi Zoltán 1965-ben, nem feltétlenül fog működni.” (FRISSÍTÉS: Adásunk felvétele után a TV2 bejelentette, hogy a sorozatból egy vágott verziót is le fognak adni, amiben visszavesznek a kevésbé családbarát jelenetekből – A szerk).
Adásunk további részében az alkotók reagálnak a kommentekben leggyakrabban felbukkanó kritikákra az erős női karakterek, a történelmi hitelesség és az aktuálpolitikai áthallások kapcsán. Emellett arról is beszélgetünk, hogy a történelmi filmek szerepe a történelemoktatás, vagy inkább az, hogy egyáltalán felkeltsék az érdeklődést a történelem iránt.
A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, elérhető a népszerű podcast alkalmazásokon keresztül, ezeken a felületeken biztosan megtaláljátok az adásainkat: Spotify, Apple Podcasts és Google Podcasts.
