Herendi Gábor és Orosz Dénes kasszasikereinek versenyzése rendkívül érdekesen szimbolizálja a filmszakma jelenlegi helyzetét, az adásunk felvétele óta a Futni mentemnek megérkezett az 500.000. nézője is, de szorosan mögötte ott van még a Hogyan tudnék élni nélküled? 440.200 nézővel. A műsoridő korlátai miatt természetesen nem tudtuk 2024 összes bemutatóját végigvenni, de igyekeztünk egy nagyobbat meríteni az év legérdekesebb, legfontosabb vagy legtöbb kérdést felvető filmjeiből.
Kék Pelikan
Abban mindannyian egyetértettünk, hogy 2024 egyik legjobbja Csáki László animációs dokumentumfilmje, a 80-as évek közepétől a 90-es évek elejéig működő vonatjegyhamisítók történetét feldolgozó Kék Pelikan lett. Az izgalmasan megrajzolt karakterektől, a kort autentikusan bemutató apró részletektől, a zenéktől, és a szabadságvágy pontos ábrázolásától Csáki László filmje sokkal több egy egyszerű nosztalgiautazásnál, valamit zsigerien elkap a rendszerváltás előtti és utáni Magyarország hangulatából. „Ez a film olyan, mintha mindig is itt lett volna velünk.”
Az államilag támogatott animációs film után a függetlenek felé fordultunk. Boross Martin Nyersanyag című filmje a város és vidék közötti növekvő szakadék problémáját dolgozza fel, egy fiatal budapesti filmrendező szemszögéből. A filmben megfestett morális dilemma a rendező és alanya közötti kapcsolatról jó átvezetés volt Mikulán Dávid és Révész Bálint KIX című dokumentumfilmjéhez, amely utcakölyök felnövését követi tizenkét éven keresztül. A Verzió nyitófilmjeként bemutatkozó alkotás a napokban elérte a 10.000. mozinézőjét, és január eleje óta a MAX műsorán is elérhető.
KIX
2024-ben a magyar szerzői film egyik mérföldkövéhez is eljutottunk. Hajdu Szabolcs az Ernelláék Farkaséknál után nyolc évvel bemutatta a Kálmán-napot és az Egy százalék indiánt is, amivel pontot tett a színdarabokból készült lakástrilógiája végére. A középkorúak válságát, házassági és egzisztenciális problémákat feszegető alkotásai meséltek idén a legtöbbet a magyar néplélek állapotáról, a filmjeiben feszegetett kérdésekre és válságokra akkor is könnyű rákapcsolódni, ha éppen teljesen más élethelyzetben vagyunk, mint a szereplők. Kiemeltük a három alkotás közötti formai különbségeket, beszélgettünk a fantasztikus színészi alakításokról, és Hajdu gazdag életművéről is a magyar szerzői filmesek között.
Az évzáró adások egyik nagy erénye, hogy olyan alkotásokra is rá tudunk világítani, amik méltatlanul kevés nézőhöz jutottak el. 2024-ben mindannyiunkat lenyűgözőtt, egyben a témája és ábrázolásmódja miatt letaglózott Rubi Anna Az életed nélkülem című dokumentumfilmje, ami jelenleg az RTL+ streaming oldalán látható. Történetében fogyatékkal élő, felnőtt gyermekeiket egyedül nevelő nők küzdenek a bíróságon a magyar állam ellen, amely nem hajlandó tisztességes lakhatást biztosítani azokra az időkre, amikor az anyák már nem lesznek képesek az ápolásra. Az életed nélkülem hátborzongató képet fest a magyar jogállam felelősségvállalásáról, illetve annak hiányáról, miközben végtelen empátiával mutatja be a végsőkig kitartó, élettel teli hősnőit.
Az életed nélkülem
A dokumentumfilm után az év legtöbbet vitatott, legnagyobb párbeszédet generáló függetlenfilmje, a Fekete pont következett, amiben a magyar iskolarendszer kétségbeejtő állapotáról festett lírai, groteszkbe hajló képet Szimler Bálint, és operatőre, Rév Marcell. A függetlenek kapcsán felmerült Szilágyi Zsófia Január 2. és Vermes Dorka Árni című alkotása is, mindkettő a velencei Biennale College Cinema ösztöndíjával készült. A magyar film jövőjével kapcsolatban két kiemelten fontos hír is érkezett a közelmúltban: a Budapest Nemzetközi Filmfesztivál (BIFF) Enyedi Ildikó vezetésével független filmalapot hozott létre, február elején pedig 13 év kihagyás után visszatér a Magyar Filmszemle.
Herendi Gábor gazdasági szempontból egyértelműen a legsikeresebb magyar filmrendezőnk („a magyar James Cameron”), fel is merült bennünk a kérdés, hogy ez az óriási nézőszám mennyiben köszönhető az ő nevének, tényleg elég-e csak azt látni, hogy a Valami Amerika rendezője új filmmel jelentkezett, és futnak az emberek a moziba? Beszélgetésünk végén a Nemzeti Filmintézet által 7 milliárd forinttal megtámogatott (ezzel az év legnagyobb költségvetésével rendelkező) Most vagy soha hatása, Petőfi Sándor filmbeli ábrázolása is szóba került.
Futni mentem
Mint minden évben, ezt az adást is a tavalyi fogadalmaink felidézésével, és néhány új kitűzött terv megfogalmazásával zártuk. Schwechtje Mihály és Jakab Juli a február közepén végre mozikba érkező új közös filmjükről, a Sünvadászatról is meséltek nekünk, a filmmel természetesen részletesen is foglalkozunk majd.
Az adás elején és végén a Kispál és a borz Forradalmár című dala hallható, ami a Kék Pelikan egyik filmzenéje volt idén. A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva és elérhető a népszerű podcast alkalmazásokon keresztül, a korábbi adások Spotify-on és az Apple Podcast oldalán hallgathatók.