A magyar könyvszakma régi adósságát törlesztette az MMA Kiadó. 2006-ban jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában a Bódy Gábor: egybegyűjtött filmművészeti írások 1. kötete. További részeket is terveztek kiadni, azonban ez nem történt meg. Ahogy a rendező karrierje – tragikusan korai halála miatt –, úgy ez a három részesre tervezett könyvsorozat is befejezetlen maradt. 14 évvel később azonban az MMA Kiadó előállt a második kötettel, és ennek nagyon örülhetnek azok, akik érdeklődnek a radikális filmnyelvi újításairól elhíresült Bódy pályája iránt.
Az első rész a rendező és filmteoretikus elméleti írásaiból válogatott, illetve közreadta a Filmiskola című, a Magyar Televízió számára készült oktatási anyag, az Agitátorok és első nagyjátékfilmje, az Amerikai Anzix forgatókönyvét. Az időrendet követve a második rész a Psychére és a Kutya éji dalára fókuszál. A forgatókönyvek mellett változatos háttéranyagokat – levelek, gyártási ütemtervek, interjúk, filmnovellák – kapunk, amelyekből kirajzolódik az a munkafolyamat, ahogy ötletből kész alkotás lesz, illetve beleshetünk egy kivételesen sokoldalú rendező elméjébe.
Tarr Béla szenvedélyes hangon megszólaló bevezetője kétséget sem hagy afelől, hogy egy zseni írásaiban merülhetünk el. Forradalmárnak, korunk mindmáig ható gondolkodójának nevezi, majd leszögezi:
„Személyében olyan embert ismerhettünk meg, aki megalkuvás nélküli kíméletlenséggel tört előre az általa kijelölt úton, azon cél érdekében, hogy a »film« mint fogalom, mint művészeti kifejezésforma és kommunikációs eszköz, megszabadulva minden kispolgári álságosságtól, visszanyerje eredeti és valóban autentikus jelentését.”
Jim Jarmusch és Bódy Gábor (fotó: MMA Kiadó)
A könyv késlekedése lehetővé tette, hogy a Psyché forgatókönyvét a film legteljesebb, három részes verziójával vessük össze. A 261 perces televíziós változat 2017-ben jelent meg DVD-n, a restaurálásnak köszönhetően teljes pompájukban élvezhetjük Hildebrand István operatőr kompozíciót. Frappáns ötlet volt a kötet szerkesztőitől, hogy színkódokkal látták el a szöveget, így rögtön látható, mely szövegrészlet nem került be a filmbe, illetve mi az, ami végül más helyen jelenik meg a kész műben.
Bódy Gábor és Weöres Sándor először a Filmvilág folyóiratban megjelent beszélgetése ékes bizonyságát adja az eredeti mű és az adaptáció mögött rejlő rendkívüli ambíciónak és gondolati gazdagságnak. Nagy segítséget nyújt a Psyché értelmezéséhez, és a rendezőnek az íróhoz intézett kérdésein keresztül megérthetjük, mi vonzotta Bódyt Weöres regényéhez.
A kölcsönös tisztelet és érdeklődés is átszűrődik a sorokon, az interjú a film megjelenése előtt készült, és Weöres nagy bizalommal várta a mozgóképes adaptációt: „A film nem lehet abszolút hűséges, millió okból mindig kénytelen kissé hűtlen lenni. Éppen ez a szükségszerű hűtlensége a filmnek, ami további aspektust tud adni, kell, hogy adjon Psyché alakjához és a körülötte levő férfi- és nőalakokhoz, és a korszakhoz, sőt korszakokhoz, amiken keresztülhúzódik Psyché élete.”
Erről a „szükségszerű hűtlenség”-ről, az adaptáció folyamatáról részletesen olvashatunk a Bódy által írt filmnovellában, amellyel a Hunnia Filmstúdió tanácsát próbálta meggyőzni, hogy kötelezzék el magukat a Psyché mellett. Nagyon érdekes például, hogy a tervezett film sajátos időkezelését egy hosszú részlettel érzékelteti Virginia Woolf Orlandójából, amelyet a Weöressel folytatott beszélgetésben is felhozott.
Psyché (fotó: MMA Kiadó)
Ezek mellett kapunk egy hónapokra lebontott gyártási ütemtervet, illetve egy Anatole Dulman francia producernek címzett levelet, melyben Bódy tárgyilagos és lényegre törő összefoglalóját adja a film történetének, illetve egyedi filmnyelvi megoldásait részletezi: „De nem egyedi trükkökről van szó, hanem egy konzekvens új narrativitásról, ami eddigi experimentális filmjeimben már kipróbált és bevált megoldásokat alkalmaz.”
A levélből képet kaphatunk arról, hogyan lobbizott azért Bódy, hogy művei bekerüljenek a nemzetközi filméletbe. Megemlíti, hogy a KODAK annyira elégedett volt az első résszel, hogy „több ezer méter ingyen anyagot adott a filmhez csak azért, hogy adott esetben ezt megemlítsük”, de hamis reményeket sem akar ébreszteni a producerben: „Talán már az eddigiekből kitűnik, hogy a filmem nem számíthat olyan jellegű kommerciális sikerre, mint a King Kong. De egészen biztos vagyok benne, hogy megfelelő információs háttérrel egész jól elfuthatna a legtöbb európai főváros egy-egy mozijában.”
A Kutya éji dala esetében is sokszínű háttéranyagot állítottak össze a szerkesztők. A legizgalmasabb talán Bódyval több filmen is együtt dolgozó Csaplár Vilmos író novellája, a Szociográfia, amely egy magyar falu érzékletes, és erősen társadalomkritikus képét rajzolja meg. Egy fővárosi értelmiségi, főleg egyetemistákból álló csoport végez falukutatást, és fokozatosan feltárulnak a helyi mikrotársadalmat belülről szétfeszítő évtizedes titkok, elhallgatások és konfliktusok. A novella helyszíne és több alakja is visszaköszön a filmben.
Helyet kapott továbbá egy 1976-ban írt filmszinopszis, amelyben már több motívuma is felbukkan az 1983-as Kutya éji dalának. Egy fiatal kutatóról szól, akit rendezett élete ellenére belső nyugtalanság gyötör, végül szabadságot vesz ki, és problémái elől amatőr csillagászok egy csapatával a Mátrába utazik. „Filmet szeretnék készíteni az ösztönökben, az érzéki létben szűkölő értelemről” - összegezte Bódy.
Több, a falusi közeg megismerését célzó anyaggyűjtés leirata is megtalálható a kötetben, érdekes olvasmánynak bizonyult egy interjúrészlet egy szélhámos papról, aki megvezette a falu templomba járó lakosságát, ez a motívum később nagy hangsúlyt kapott a filmben. A Kutya éji dala is elérhető DVD-n, így Bódy utolsó nagyjátékfilmjét is össze lehet vetni a kötetben helyet kapott jelenet- és dialóglistával.
A könyv végén egy fontos ígéret is elhangzik, nem kell további 14 évet várnunk a 3. kötetre, 2021-ben tervezi a megjelentetését az MMA. Az Egybegyűjtött filmművészeti írások című sorozat kutatásokhoz, tudományos munkákhoz, a rendezőről szóló diskurzusok folytatásához nélkülözhetetlen társ, és azoknak is érdemes beszerezni, akik egyszerűen csak a mélyére szeretnének látni Bódy Gábor avantgárd és posztmodern jegyeket felmutató, a magyar filmművészetben egyedülálló munkásságának.
Tarr Béla előszava teljes hosszúságban alább olvasható, a könyv pedig innen rendelhető meg.
