Rengeteg támogatást kaptunk mindenkitől, aki benne volt a filmben
Filmhu:
Miért ezt a filmtervedet forgattad le?
Lakos Nóra: Adaptálni akartam, mert érdekelt az a munkafolyamat, ahogy az irodalmi alapanyagból filmterv készül. Valamelyik reggel kávézás közben ráakadtam Karinthy Frigyes: Reménytelen szerelem című novellájára. Tetszett a történet és úgy láttam, hogy ez filmen is működhet. Végül elég sok mindent megváltoztattunk, így a filmet nézve most már inkább inspirációs alapként szolgált a novella.
Filmhu: Hogyan állt össze a stáb és a költségvetés?
L. N.: Az egyetemen keresztül pályáztunk az osztállyal, így állt össze a költségvetés. A stáb pedig részben az osztálytársakból, részben profikból állt össze. Rengeteg támogatást kaptunk mindenkitől, aki benne volt a filmben.
Filmhu: Mi tette emlékezetessé a forgatást? (egy anekdota)
L. N.: Majdnem sikerült összehoznunk egy régi párt. Miközben a gyártásvezető egy teljes lakógyűlést győzködött arról, hogy jó lesz, ha a házban forgatunk, az elvált szülei sok év után a Déli pályaudvaron újra találkoztak, és mint statiszták egy párt alkottak a filmben. A harmadik felvétel után már egész jól kijöttek egymással.
Filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?
L. N.: Sok első filmes alkotás lesz, ezek érdekelnek a legjobban.
 |
| "Adaptálni akartam, mert érdekelt az a munkafolyamat." |
Filmhu:
Milyen könyvből csinálnál filmet?
L. N.: Most saját ötlet alapján tervezem a következő forgatókönyvet.
Filmhu:Legtöbbször felvett jelenet?
L. N.: Nem vettünk fel túl sokszor semmit, de azért a Katona Lacit az egyik jelenetben sikerült a rosszullétig leitatnunk vörösbornak álcázott cukros szőlőlével.
Filmhu: Mi volt az utolsó jó mozifilm élményed?
Marc Foster: Felforgatókönyv
