December 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányrendelet, miszerint a filmalkotások közvetett támogatása, a 30%-os adóvisszaigénylés 2026-ban nem haladhatja meg a 70 milliárd forintot. Ezzel együtt azt is meghatározták, hogy a támogatásra jogosultságot kapó alkotások költségvetése együttesen 2026 első félévében nem haladhatja meg a 140 milliárd forintot, amelyből az első félévre 21 millárdot különítenek el magyar produkciókra és koprodukciókra.
2004-ben a filmtörvény elfogadásokor vezették be itthon a filmszakmai adókedvezményt, amely jelentős lökést adott a hazai filmiparnak. Az elmúlt években a közvetett támogatást 30%-ra emelték. Ennek működése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a támogatásra jogosult produkciók 30%-ot visszaigényelhetnek a Magyarországon felmerült gyártási költségeikből, vagyis az állam visszatéríti a közvetlen forgatási költségek egy részét. Az adókedvezménynek nagymértékben köszönhető, hogy Magyarország mára London után a második legkeresettebb európai forgatási helyszínné vált.
A produkciók támogathatóságát a Nemzeti Filmiroda határozza meg, náluk történik a regisztráció, ők ellenőrzik a filmgyártási számlákat, és ők adják ki a költségellenőrzési határozatot is, amely a költségek 30 százalékának visszaigénylésére jogosít.
A támogatási forma tavaly év júniusáig gyakorlatilag korlátlanul működött, ekkor azonban egy kormányrendelet 2025-re 407 milliárd forintban maximalizálta a közvetlen filmgyártási támogatás, vagyis a 30 százalékos adóvisszatérítés alapjául szolgáló, filmgyártási összköltség felső határát. Az új filmek regisztrációját a támogatási jogusultságra pedig befagyasztották. Információink szerint erre azért volt szükség, mert a központi költségvetésben kötelezettségvállalásként jelentkezik a filmesek támogatási jogosultsága, és mivel ez már az első negyedévben meghaladta a 2022-es, eddigi rekordév éves szintjét is, lépni kellett.
A támogatási igények tavalyi, jelentős növekedése mögött az állt, hogy 2025 elején a filmtörvény kisebb módosítása spekulációk lavináját indította el az iparágon belül, és a filmelőállító cégek pánikszerűen regisztrálták be a tervezett produkciókat, hogy még az adott évben biztosan jogosultak legyenek a közvetett támogatásra. Ennek következtében a beregisztrált produkciók összes gyártási költsége már az év márciusában elérte a 407 milliárd forintot.
Összehasonlításképp: a Filmiroda statisztikái alapján a beregisztrált éves filmgyártási összköltség 2022-ben 391 milliárd, 2023-ban 195 milliárd, míg 2024-ben mintegy 290 milliárd forint volt – ezen összegek 30 százalékát kapták vissza a hazai és nemzetközi produkciók. Ipari forrásaink szerint a magyar filmipar kapacitása reálisan egész éves szinten körülbelül 280 milliárd forint nagyságrendű.
A filmprodukciók pénzügyeivel is kiemelten foglalkozó Andersen Hungary adótanácsadó cég december 30-i hírlevele szerint a 2026-os támogatások azon felfüggesztett, „sorban álló” produkciók között kerülnek elbírálásra, amelyek már benyújtották a regisztrációs kérelmüket. Ez február elején történhet meg. Az idei év elején nyilvántartásba vett produkciók is jogosultak lesznek támogatási igényt benyújtani. Az Andersent a Filmiroda arról tájékoztatta, hogy egyetlen produkciót sem fognak elutasítani azért, mert az első félévre biztosított 140 milliárd forintos keretösszeget meghaladóan nyújtották be igényeiket, hanem azok felfüggesztésben maradnak mindaddig, amíg a következő körös keretösszeg kihirdetésre nem kerül.
Cél az is, hogy csak valós produkciók kerüljenek regisztrációra a Filmirodánál a támogatási jogosultságra, a „placeholder” regisztrációkat pedig kiszűrjék. Ezentúl, ha egy adott produkció nem kezdi el a határozat kézhezvételtől számított hat hónapon belül a forgatást, akkor a támogatási határozat visszavonható. Visszatartó erő lehet továbbá, hogy ebben az esetben a filmgyártó cég több tízmillió forintot bukhat el a regisztrációs díjon.
A támogatási jog elbírálásnak eljárásrendjében csak kisebb változtatások történtek, a produkciónak több mindenről kell előre nyilatkoznia. Ilyen például hogy milyen ütemben tervezi a kifizetést. A havi elszámolás megszűnt, a helyét hazai produkcióknál 150 milliós költségvetés felett, szervízprodukcióknál 500 milliós forintos költségvetés felett negyedéves elszámolás veszi át.
Az Andersen úgy értékeli: „Az elmúlt 6 hónap gyakorlatból úgy tűnik, hogy a jogalkotónak a célja mindössze annyi, hogy adminisztratív eszközökkel lassítsa az állami támogatások igényelhetőségét és kifizetését, míg az elszámolható költségek körét és a rendszer más versenyképességi elemeit nem változtatják, így arra számítunk, hogy az iparág is hamar igazodni fog az új körülményekhez és 2026-ban folytatódhat a magyar filmipar fejlődése.”
