Esős napokkal indult 1926 nyara, aminek meg is lett a böjtje június végén, amikor kilépett medréből a Duna, jól megijesztve ezzel az újpestieket és óbudaiakat. A filmhíradó képsorai is csónakból készültek a Római fürdőnél, ahol már vízben állt az egész környék és menekült mindenki, ahová tudott. Szürke, esős időben tartotta esküvőjét az a matyó pár is, akiket turisztikai látványosságként utaztattak fel Mezőkövesdről a fővárosba, 150 fős násznéppel együtt. Látványos lagzijukat, melyen ott tolongott a fél főváros, a Margitsziget déli csücskén lévő sportpályán tartották, ahol abban a hónapban két másik fontos esemény is lezajlott.
Az egyik egy izgalmas lovasmérkőzés volt, a másik pedig a Horthy-korszak egyik legjelentősebb ünnepe, a vitézavatás. Az eseményt a rádió is közvetítette, és ez látszik is a felvételeken, amint a tisztek nagy igyekezettel rakosgatják ide-oda a bőrönd nagyságú mikrofont. Ennek köszönhetően az egész ország hallhatta azt is, amint a vitézavatás során egy nyugdíjas tanárnő ünnepélyes gesztussal a nemzetnek adományozza II. Rákóczi Ferenc díszkardját. Az idős asszony véletlenül bukkant rá a ritka ereklyére, amelyről minden kétséget kizáró bizonyossággal állította, hogy valaha a XIV. Lajos francia király küldte a nagyságos fejedelemnek. Az esemény igazi kultúrtörténeti szenzációnak számított, amikor azonban végül a muzeológusok kezébe is eljutott az ereklye, hamar kiderült róla, hogy sem a Napkirályhoz, sem Rákóczihoz nincsen semmi köze.
Az 1926-os filmhíradó kamerája ez alkalommal is jócskán rögzített várostörténeti érdekességeket. A régi filmkockákon látható a száz évvel ezelőtti budapesti zsinagóga, az akkor kórházként működő Testnevelési Egyetem, de felbukkannak Rajka és Budafok első világháborús hősi emlékművei is, hiszen ezeket a szobrokat 1926 júniusában avatták.
Száz éve a filmhíradó már egyre könnyebben mozgott az országban, így a Nemzeti Filmintézet Ma 100 éve – Régi idők híradói történelmi sorozatának segítségével HD minőségben tehetünk időutazást az akkori Budakeszin, Kiskundorozsmán, Pomázon, Visegrádon, Nagymaroson és az Adriánál, ahol ezen a nyáron jelentek meg az első magyar turistacsoportok.
